Gyógyítás művészettel

Viszont ha például szabadidejében festegetni szokott, és elkészít egy képet, az artterápia aktív formáját gyakorolta. Mindez segít elérni a teljes belső nyugalmat, vagy ellenkezőleg, kiprovokálja az elfojtott érzelmeket.

Napjaink sokunk számára gondokkal, stresszhelyzetekkel telítettek, amelyeket nehéz elviselni, de még kivédeni is. Túl nehéznek találjuk mindennapjainkat, hétköznapjaink szürkeségét, amelyek magukba foglalják személyes gondjainkat-bajainkat, a másokkal történő kommunikáció problémáit mind odahaza a családban, mind a munkahelyen. Az ilyenfajta problémák megoldására alkalmas a képzőművészeti terápia, más néven artterápia, vagyis gyógyítás a művészet segítségével.

A képzőművészetet, mint terápiát több összefüggésben is értelmezhetjük, például mint művészetet a művészetért, az emberért, az egészségért. A művészetnek sajátos tulajdonságai vannak – gyógyíthat, de segíthet a betegség megelőzésében is. Átalakíthatja az ember környezetét, biztosíthatja a békés, kiegyensúlyozott életet. Mindez szükséges ahhoz, hogy a test és a lélek összhangban legyen.

Az artterápiát először C. G. Jung svájci pszichiáter, a mélylélektani irányzatok egyik képviselője alkalmazta a 20. század első felében. A stressztől és traumától szenvedő háborús veteránokat kezelte vele. Ő maga is festett és szobrászkodott. Az egység szimbólumaként, a diagnosztizálás egyik eszközeként a mandalát használta.

A mandala mágikus kör, a buddhisták jelképes alakzata, sematikus világábrázolása, amelyet a lámaista szertartásokon a tibeti szerzetesek használnak. A mandala készítésével, a körbe belerajzolt alakzatok segítségével ki lehet fejezni az ember belső érzéseinek elhelyezkedését az adott pillanatban.

A képzőművészeti terápia a pszichoterápia, lélekgyógyászat egyik formája, amely ma már jól bevált kezelési módszer. Miért? A művészetnek ugyanis hatalma van az emberi lélek felett. Segít kifejezni az ember tudatalattiját, legyőzi a belső feszültséget, segít elérni a teljes belső nyugalmat, avagy ellenkezőleg, kiprovokálja a lelki blokkot okozó elfojtott érzelmeket. A kezelés által ezek a gondok enyhíthetőek, vagy akár teljesen rendbe hozhatóak. A képzőművészeti módszerek közül a festészet és az agyagozás a legalkalmasabb a terápiára. A festészet területéről a legnépszerűbb módszer a bodyart, amelyet anorexiás és bulímiás betegeknél alkalmazzák. Az ilyen betegségben szenvedők képzeletében saját testük irreális méreteket ölt. A bodyart készítése párban történik, amikor a betegek kölcsönösen körülrajzolják egymást egy falra erősített, vagy földre helyezett papírívre. A terápia egy közös beszélgetéssel folytatódik, amikor a betegek megindokolhatják, hogy pl. miért használták ezt vagy azt a színt, miért takarták el a test valamely részeit, stb.

A másik módszer az agyagozás, melyet szorongásos, kommunikációs zavarokkal, vagy agresszivitással küszködő betegeknél alkalmaznak.

Az agyagozásba átvitt probléma segíthet kiküszöbölni az adott probléma eredetét, s a beteg teljesen mentesülhet a lelki terhek alól. Az agyagozás látássérülteknél is alkalmazható.

A képzőművészeti terápia alkalmazható egyaránt felnőtteknél, gyermekeknél és időseknél, segít a konfliktusok kezelésénél, feszültségek feloldásánál, pl. családon belül visszaállítja a kommunikációt. A foglalkozásokat akár kíváncsiságból is felkereshetik azok, akiket érdekel saját énjük megismerése szakember-gyógypedagógus, terapeuta segítségével. A képzőművészeti terápiát leginkább a kórházak pszichiátriai osztályán, pszichológiai tanácsadóban, gyógypedagógiai diagnosztikai központokban vagy szabadidőközpontokban végzik. A terápia lehet egyéni vagy csoportos, és megközelítőleg egy órát vesz igénybe. A csoporton belül egymásnak is segíthetnek a résztvevők. Ellenben jól figyeljünk oda az unalombeli firkálásokra, sokat elárulhatnak rólunk!

A szerző gyógypedagógia szakos főiskolai hallgató