Évente 5 700 milliárd cigaretta

Az Egészségügyi Világszervezet tavaly májusban történelmi lépést tett. Javaslatokat dolgozott ki a dohánytermékek eladásáról, reklámozásáról és fogyasztásáról. Öt év tudományos bizonyítékait és politikai akaratot hangolta benne össze.

A világszervezet 192 tagállama egyhangúlag elfogadta a dohányzás-ellenőrzési keretegyezményt, s vállalta egyben azt is, hogy felveszi a harcot a dohányzás okozta népegészségügyi bajok ellen. Az országok olyan kulcskérdésekkel foglalkoznak majd, mint az ár és adó, a dohányzás és a szegénység kérdése, nemzetközi csempészet, reklám és eladásösztönzés, valamint az emberek tiszta zárttéri levegőhöz való joga. A szlovák kormány május 4-én írta alá a keretegyezményt.

Nem ez az első eset, hogy a jog eszközeivel teremtenek kedvezőbb közegészségügyi helyzetet. A keretegyezmény számtalan tanulmány és kutatás eredményét foglalja magába. Ezek szerint a dohánytermesztés és -fogyasztás növeli a szegénységet, kimeríti a nemzeti forrásokat, és évente 4 millió felesleges halált okoz.

A dohányzásjárvány a fejlődő országokat érinti a legsúlyosabban, hiszen az alacsony, és közepes jövedelmű országokban az utóbbi években jelentősen nőtt a dohányosok száma, főleg a férfiak között. A világon évente elszívott 5 700 milliárd szál cigi közel 60 százaléka és a dohányosok 75 százaléka a fejlődő országokból való. Más szóval: a szegényebbek többet szívnak, mint a tehetősebbek. Hasonló a helyzet az iskolai végzettség és a társadalmi-gazdasági státus tekintetében is.

Az orvostársadalom és a kutatók jól dokumentálták a halált és a súlyos betegségeket okozó cigarettázást, kevesebb szó esik arról, mily módon növeli a szegénységet. Bizonyított, hogy a világ számos országában a szűkös családi forrásokat a táplálkozás, az iskoláztatás helyett dohányárura költik. Kínában például az iskolázatlanok majd 7-szer nagyobb esélylyel válnak dohányossá mint a diplomával rendelkezők, ugyanakkor Brazíliában az iskolázatlan felnőttek 5-ször nagyobb valószínűséggel cigarettáznak, mint azok, akik tanultak. Ha mondjuk Bangladeshben a cigarettára költött pénz kétharmadát inkább élelmiszerre fordítanák, 10 millió embert lehetne megmenteni az alultápláltságtól. Bulgáriában 1995-ben azok az alacsony jövedelmű családok, ahol legalább egy dohányos van, összes jövedelmük 10,4 százalékát költötték dohányárura.

A dohánytermesztés a környezetnek is árt, pusztulásához vezet, hiszen a növény kimeríti a talaj tápanyagtartalékait, a rovarirtók és a trágya szennyezi a talajt, sőt, néhány dohányfajta füstöléssel történő fermentálásához erdőket kell kiirtani.

Tanulmány igazolja, hogy egyes országokban az erdőirtás csaknem 5 százalékát a dohánytermesztés miatt következik be. A gyermekmunka szintén kritikus kérdés. A 90-es évek végén az UNICEF megállapította, hogy számos dohánytermelő országban a gyermekmunka nagyon elterjedt. Az idei dohányzásmentes világnap rávilágít a szegénységet okozó, a szegénységet fenntartó és kizsákmányoló jellegű munkavégzési praktikákra. (erf)