Az idősek és a mozgás I. – Legfontosabb az esés elkerülése

Miért van ez a korosztály veszélyeztetett helyzetben? Egyszerűen azért, mert a szervezetben olyan elváltozások jelennek meg, amelyek ellen nem tehetünk semmit, a kor hozza őket. Ám mégsem olyan egyszerű a kép, mert vannak dolgok, amelyek ellen viszont tehetünk, és el tudjuk kerülni az olyan betegségeket, mint a mozgáshiány következtében kialakuló tüdőembólia, a vénás trombózis, a vizeletürítési zavarok, a fertőzések, a bélmozgás lelassulása – az ebből adódó emésztési problémák, az izomgyengeség, aminek következtében megnő a sérülés kockázata. A kor előrehaladásával jelentkező változások sorát tovább folytathatnánk.

Különösen fontos foglalkozni velük a mozgásszervek működésének megváltozása szempontjából, aminek egyik súlyos következménye, hogy az idős ember könnyen elesik. 25-35 százalékuk évente legalább egyszer elesik, 75 év felett pedig már 50 százalék ez az arány. A sérülés leggyakoribb oka, az elhalálozásnak pedig az 5. leggyakoribb oka az esés, ami önmagában nem halálos, hanem a következménye az. A csonttörés gyakran vezet mozgáskorlátozottsághoz, de nem ritka az sem, hogy a sérült ágyhoz kötött, képtelen mozogni, keringése lelassul, akárcsak a légzése, romlik a szervezet oxigénellátottsága, ami végül tüdőgyulladáshoz vezet. Ez a betegség a halált okozó tényezők között a 4. helyen szerepel. A lista első helyén – 42,8 százalékkal – a szív- és érrendszeri betegségek állnak. Nem az a szándékom, hogy ezekkel az adatokkal elriasszam önöket. Azt szeretném velük bizonyítani, hogy a mozgáshiány és az ebből következő esés súlyos probléma, amellyel foglalkozni kell. Mit tehetünk a megelőzésért? Elsősorban az esés kockázatát kell csökkenteni, mégpedig úgy, hogy eltávolítjuk a kockázati tényezőket.

Figyelmeztessük a környezetünkben élő idős embereket, hogy:

• kerüljék ki az egyenetlen vagy csúszós talajt
• ne sétáljanak cipő vagy zárt sarkú papucs nélkül
• ne siessenek, s gyaloglás közben ne beszélgessenek
• ügyeljenek arra, hogy ne veszítsék el az egyensúlyukat például ha előre- vagy hátrahajolnak, ha nehéz tárgyat emelnek fel
• ne hajtsák a fejüket hátra pl. teregetéskor
• ne álljanak egy lábon, például amikor öltözködnek
• ne botorkáljanak sötétben.

Tegyenek meg mindent azért, hogy elkerüljék ezeket a helyzeteket. A megelőzés második, rendkívül fontos módja a mozgás, ami hozzásegítheti őket ahhoz, hogy ne essenek el.

Géci Tóth Rita
fizioterapeuta