A testi fejlődés szimbolikája

A fejlődés az időben nem egyenletesen megy a maga útján, hanem minőségileg tagolja az időt, az élmény kifejlődését csúcsig hajtja, ahol dönteni kell. Nem kell feltétlenül katasztrófaként megjelennie, hanem csendesen közeledve, látszólag feltűnés nélkül is lefolyhat, de a döntést mindig magában foglalja. Még akkor is döntést hozunk, ha ezt a döntést alig-alig tudatosítjuk, és megszokásból az elfojtás egyszerűbbnek vélt útját járjuk.

Amint a pete és az ondósejt egyesül, közös alak keletkezik. Sokan a fogamzást nem is tekintik válságnak, mert túl keveset tudunk róla. A sejtosztódással rögtön megindul a növekedés.

A magzati, méhen belüli fejlődés jellemzői: teljes bezártság, védett zártság, teljes ellátottság. A korlátlanság és a szabad lebegés óceáni érzése uralkodik a belső vízi világban, és a maga részéről megerősíti az egység élményét, mely az egész világot (vagyis az anyáét) magában foglalja. A bizalom és védettség érzése kíséri növekedését, melege pedig kibéleli a gyermekkor ezen első fészkét. Minden szükséges dolog kéretlenül áramlik a kicsiny, de már tökéletes lényhez. Semmiről sem kell gondoskodnia a magzatnak, mindent megkap a köldökzsinóron keresztül. A még tágas magzatburokban álomszerűnek tűnik fel az élet. A gyermek sehol sem ütközik kemény határokba, itt minden puha, és lágyan, ringatózva lengedez. Amíg nagyon kicsi a magzat, tág tere van, de ahogyan növekszik, egyre kisebb térben kell mozognia, s végül teljesen betölti ezt a teret. A harmadik hónapban már föl lehet ismerni a magzatot, mint egy kis emberi lényt, megvan minden végtagja, érzékszerve, és kialakulóban vannak tökéletes szervei. A testi struktúrákat uraló áttetszőség még jól megfigyelhető. A durva anyagiságba még nem egészen beágyazódott gyermek az élet finom anyagi összefüggéseit sokkal jobban fel tudja fogni, mint a felnőttek. Az anya ritmikus szívverése adja a zajkulisszát e szabadon lebegő, gondtalan létezéshez, az anya és a gyermek tökéletes összhangjában, melyben harmónia uralkodik. A színek melegek, akár a víz, és e korai univerzum lágy határai minden finom mozdulatnak rugalmasan engedelmeskednek. Az érzékszerveket még semmi sem veszi komolyan igénybe, éppen ezért ezek különösen éberek és fogékonyak. Ha az anya külső helyzetében is rendben van, és a környezetével összhangban él, akkor ez még egy plusz harmóniafaktor a növekvő gyermek számára.

(Folytatás jövő héten)