Az elváltozás hosszú ideig tünetmentes, vagyis panaszokat ugyan még nem okoz, de a kiváltó folyamat már elindult a szervezetben. Ha nem ismerjük a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőit, jeleit, a kivizsgálás és kezelés jelentőségét, vagy ha félinformációink, esetleg tévképzeteink vannak róluk, könnyen bajba kerülhetünk. Most a leggyakoribb tévedésekre hívjuk fel a figyelmet.
A szív egészségére utaló tévedések
1. „Túl fiatal vagyok a szívbetegséghez”
Sajnos, a fiatalság nem zárja ki a betegséget, különösen az életmód van tele kockázati tényezőkkel. Egyre fiatalabbaknál jelentkeznek szívbetegségek, különösen azoknál, akik elhízással, cukorbetegséggel küzdenek, illetve nem mozognak és dohányoznak. Ráadásul bizonyos genetikai okoknál fogva már gyermekkorban kialakulhatnak plakkok az erekben, ami az érszűkülethez vezető út első lépcsője.
2. „Tudnék róla, ha magas lenne a vérnyomásom, mert tünetei lennének”
A magas vérnyomást éppen azért nevezik csendes gyilkosnak, mert sokszor nem is tudunk a jelenlétéről. Számtalan esetben csak egy rutin orvosi ellenőrzésen derül fény a magas értékekre. Ugyanakkor sokan nem veszik komolyan az esetlegesen mégis felmerülő tüneteket sem, mint a fejfájás, a tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik, a romló koncentráció, egyensúlyérzék, a verejtékezés, a múló látászavar. Holott a magas vérnyomás korai felismerése és kezelése olyan komoly következményektől is megvédhet, mint a szívinfarktus, a stroke vagy a vesekárosodás.
3. „A mellkasi fájdalomból tudni fogom, hogy szívinfarktusom van”
Ez nem feltétlenül igaz. Bár a szívinfarktusnak gyakori tünete a mellkasi szorító fájdalom, néha más tünetekkel jelentkezik a baj. Ilyen lehet például a légszomj, a hányinger, a szédülés, gyengeségérzet, a karokban, állkapocsban, nyakban, hátban megjelenő fájdalom. Ha valaki ezeket tapasztalja, mindenképpen mentőt kell hívni!
4. „A kezelt cukorbetegség nem veszélyezteti a szívet”
A cukorbetegség kezelése csökkentheti vagy késleltetheti a szívés érrendszeri betegségek kockázatát, de a rizikó ebben az esetben is nagyobb, mint a nem cukorbetegeknél. Különösen igaz ez, ha olyan további kockázati tényezők is jelen vannak, mint a magas vérnyomás, az elhízás, a fizikai inaktivitás és a dohányzás.
12 figyelmeztető jel
1. Szorongás. A szívrohamot túlélők gyakran számolnak be olyan érzésről, hogy közeleg a „vég”.
2. Mellkasi diszkomfort. A mellkasi fájdalom a szívroham klasszikus tünete, az első számú tünet, melyet általában keresnek. Ám nem minden szívroham okoz mellkasi fájdalmat, illetve a mellkasi fájdalom eredhet olyan betegségből is, melynek semmi köze a szívhez. A szívvel kapcsolatos mellkasi fájdalom gyakran középre, a szegycsontra irányul, esetleg attól kicsit balra.
3. Köhögés. Tartós köhögés vagy sípoló légzés is lehet szívbetegség tünete, melyet a tüdőben felhalmozódó folyadék okozhat. Egyes esetekben a szívbetegségben szenvedők vért köhöghetnek fel.
4. Szédülés. A szívroham okozhat szédülést és eszméletvesztést. Ugyanez a helyzet a potenciálisan veszélyes szívritmuszavarral.
5. Fáradtság. Különösen a nők körében gyakori, hogy szokatlan fáradtságot tapasztalnak szívroham alatt, vagy a szívrohamot megelőző napokban és hetekben. Az állandó fáradtság szívelégtelenség tünete is lehet. Honnan tudhatja, hogy szívproblémával kapcsolatos a kimerültsége? Semmiképpen ne próbáljon meg erre választ találni könyvekből vagy az internetről, hanem forduljon mihamarabb orvoshoz, ha látszólag ok nélkül szokatlanul kimerültnek érzi magát! Az elvesztegetett idő veszélyes lehet!
6. Hányinger vagy étvágytalanság. Nem ritka, hogy szívroham közben gyomorpanaszokat tapasztal. A hasi puffadás, melyet szívprobléma okoz, az étvágyra is hatással van.
7. Fájdalom a test egyéb területein. Számos szívroham esetén a fájdalom a mellkasban kezdődik, átterjed a vállakra, karokra, könyökre, hátra, nyakra, állkapocsra vagy hasüregre. De néha nem jelentkezik mellkasi fájdalom, csak a fent említett egyéb területek fájdalmát tapasztalja a beteg. Férfiak esetén a fájdalom gyakran a bal karban jelentkezik, míg nőknél mindkét karban vagy a lapockák között.
8. Gyors vagy szabálytalan szívverés. A gyors vagy szabálytalan pulzus, különösen, ha gyengeséggel, szédüléssel vagy légszomjjal társul, szívelégtelenség, szívroham vagy szívritmuszavar jele lehet.
9. Légszomj. Azok, akik pihenés vagy minimális erőfeszítés mellett kifulladnak, valószínűleg asztmában vagy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvednek. De a légszomj jelezhet szívrohamot vagy szívelégtelenséget is. Időnként szívroham alatt mellkasi szorítás nélküli fulladást, légszomjat érez a beteg.
10. Izzadás. A hideg verejték gyakori tünete a szívrohamnak.
11. Duzzanat. A szívelégtelenség okozhatja a folyadék felhalmozódását a szervezetben. Ez gyakran okozhat duzzanatot a lábakban, bokában, hasüregben, valamint hirtelen súlygyarapodást és néha étvágyvesztést.
12. Gyengeség. A szívrohamot megelőző napokban vagy a szívroham napján gyakran fordul elő a megmagyarázhatatlan gyengeségérzet.
(webbeteg)
5. „A szívbetegség öröklődik a családban, tehát nem tehetek ellene semmit”
Bár a genetikai hajlam valóban öröklődik, ugyanakkor mindenkinek lehetősége van jelentősen csökkenteni a megbetegedés esélyét. A megelőzésnek két alappillére van: a rendszeres kardiológiai ellenőrzés és szükség esetén a kezelés, valamint az életmód reformja.
6. „Csak a középkorúaknak szükséges ellenőriztetni a koleszterinszintjüket”
Az ajánlások szerint 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól legalább évente méressük a koleszterinszintünket! Különösen érdemes még a fiataloknak is évente ellenőriztetni magukat, ha a családban van szívés érrendszeri beteg, hiszen akár már gyermekkorban is betegségek kockázati tényezője lehet a magas koleszterinszint.
7. „A lábfájdalom csak az öregedés jele, semmi köze a szívemhez”
Ha a lábban, vádliban jelentkező fájdalom eleinte csak járáskor, később már nyugalomban is jelentkezik, könnyen lehet, hogy perifériás artériás betegség áll a háttérben. Ez pedig egy olyan, érszűkülettel járó betegség, ami kezeletlenül könnyen agyiérkatasztrófához vagy szívinfarktushoz vezethet.
8. „Túl gyorsan ver a szívem, ez biztosan a szívinfarktus jele”
A szívritmus számtalan okból változhat, hiszen például edzés során felgyorsul, alváskor lelassul, az esetek többségében nem szükséges miatta aggódni. Ugyanakkor a szabálytalan szívverés lehet a szívritmuszavar jele is, amelyet feltétlenül ki kell vizsgáltatni, mert kezelést igényelhet.
9. „Szívbetegséggel nem sportolhatok, mozoghatok”
Erről szó sincs! Sőt, azoknak, akik akár szívinfarktus után belevágnak egy jól felépített életmód- és mozgásprogramba, sokkal jobbak a hosszú távú esélyeik, mint az inaktívoknak. A pontos, egészséges életmód kidolgozásához azért érdemes szakember segítségét kérni, mert így meghatározható a még biztonságos, de hatékony program, és az ehhez alakított gyógyszeres és egyéb kezelés is.
(egeszsegkalauz)
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.