Ajándékozás – a végrendelet alternatívája

Az ajándékozás azt jelenti, hogy ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott dolog (ingatlan, ingóság, készpénz, takarékbetétkönyv, bútor, művészeti alkotás, gyűjtemény, jog, követelés stb.) tulajdonjogát mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, ingyenesen átruházza, a megajándékozott pedig a dolgot átveszi. Ingatlan ajándékozásánál a tulajdonjog megszerzésének feltétele, hogy a földhivatal átjegyezze a tulajdonjog-változást.

Kockázatos lépés

Ingatlant főleg az idősebbek szoktak ajándékozni – gyerekeiknek, unokáiknak – abban a reményben, hogy így talán megelőzik a konfliktust az örökösök között haláluk esetén. Az ritkábban fordul elő, hogy az örökléssel kapcsolatos esetleges problémákat végrendelettel igyekeznének megoldani, melyet valamelyik örökösük javára írnának. Sokan nem tudatosítják, hogy végakaratukat írásba foglalhatják, s hogy ez semmiben sem korlátozza őket, a végrendelettől függetlenül életük végéig használhatják a szóban forgó ingatlant. Ezzel szemben az ajándékozás nagyobb kockázattal jár. Ha valaki odaajándékozza a lakását, házát szeretteinek, az a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tulajdonjogot átruházza rájuk, s ez nem biztosít automatikus jogot arra, hogy az adományozó személy továbbra is ott lakhasson. Előfordult már, hogy a nagyszülők jóhiszeműen odaajándékozták házukat, lakásukat a gyerekeiknek, unokáiknak, s végül jobb esetben az öregotthonban, rosszabb esetben az utcán kötöttek ki.

Haszonélvezeti jog

A viszonyok még a legjobb családokban is elromolhatnak, és ha az ajándékozó biztos akar lenni benne, hogy a későbbiekben is használhatja majd az odaajándékozott ingatlant, tanácsos hivatalos haszonélvezeti jogot létesíteni. Az ingatlanok tulajdoni lapja 3 részből áll: az első a vagyon tárgyát részletezi, a második az ingatlan tulajdonosáról tartalmaz adatokat, a harmadik rész pedig az ún. teherlap, mely tartalmazza az ingatlanon fennálló különböző jogokat, mint például a haszonélvezeti jogot.

Menjünk jegyzőhöz!

Aki el akarja ajándékozni az otthonát, arról írásos ajándékozási szerződést kell készíteni, és ha ezt az örökösök esetleges jövőbeli veszekedése megelőzése céljából tesszük, akkor tanácsos a szerződést jogásszal kidolgoztatni, hogy a bíróságon ne lehessen majd megtámadni. 

Ha a szerződésbe foglalják a haszonélvezeti jogot is, az csak annyit jelent, hogy az ajándékozó élete végéig a szóban forgó ingatlanban lakhat, de ebből nem következik semmilyen kötelezettség, vagyis ez alapján a megajándékozott személy nem köteles az ajándékozóról gondoskodni, betegség esetén ápolni, halál esetén méltóságteljes temetést biztosítani. Amennyiben az ajándékozó szeretné, hogy gyermeke, unokája ezt is vállalja, tanácsos ezt is a szerződésbe foglalni, az egyes kötelességeket pedig pontosítani. A haszonélvezeti jog létesítése az ajándékozási szerződés szerves részét szokta képezni, de megfogalmazható külön szerződésben is, és akkor mindkét szerződést be kell majd nyújtani a kataszteri hivatalban – az egyik alapján a tulajdonosváltást, a másik alapján pedig a haszon-élvezet jogát jegyzik be. Ha csak egyszerű ajándékozási szerződésről van szó, elég az ajándékozó személy aláírását hitelesíttetni. Haszonélvezeti jog létesítése esetén az összes érintett fél aláírását hitelesíttetni kell. 

A haszonélvezeti jog nem azt jelenti, hogy az ajándékozó szermély ingyen lakhat ott. Törvényből kifolyólag az egy háztartásban élő személyek kötelesek azonos arányban hozzájárulni a megélhetési, lakásfenntartási költségekhez. Ugyanakkor meg lehet egyezni abban is, hogy az összes számlát a megajándékozott személy állja, de ezt is tanácsos szerződésbe foglalni. 

Haszonélvezeti jog törlése

A haszonélvezeti jog nem örökölhető, vagyis ha a jogosult személy meghal, örökösei nem formálhatnak használati jogot az általa lakott ingatlanra. Ha még élete során akarják megszüntetni a haszonélvezeti jogot, azt úgy kell, ahogyan létesítették: szerződést kötnek a megszüntetéséről, az érintett felek aláírását közjegyzőnél hitelesíttetik, majd a kataszteri hivatalban javaslatot tesznek a haszonélvezeti jog törlésére. Az ilyen joggal terhelt ingatlanra a bankok nem szoktak kölcsönt adni. Ha a megajándékozott személy eladja az ajándékba kapott ingatlant, a haszonélvezeti jogot az új tulajdonosnak is tiszteletben kell tartania, az ajándékozó személyt nem tehetik ki az utcára. 

Nehéz visszacsinálni

Mielőtt elajándékozunk valamit, alaposan fontoljuk meg! Az esetek többségében az egyszer odaajándékozott ingatlant már nem lehet visszakérni – csak rendkívül körülményesen lehet, kizárólag abban az esetben, ha a megajándékozott személy az ajándékozóval vagy annak családjával szemben illetlenül, a jó erkölcsöt sértő módon viselkedik. Ilyen esetben az eredeti ajándékozási szerződést bíróságon kell megtámadni, de fel kell készülni rá, hogy a bíróság csak bizonyíthatóan nagyon súlyos, komoly tetteket – például fizikai támadást, testi sértést, bűncselekményt – minősít a jó erkölcsöt sértő viselkedésnek, a családi veszekedés vagy az, hogy a megajándékozott személy elherdálja a családi vagyont, nem elég a szerződés semmissé nyilvánításához. 

Ritkábban, de az is előfordulhat, hogy a megajándékozott személy szeretné visszaadni az ingatlant. Ezt csak akkor teheti meg, ha kiderül: az ajándékozó személy nem figyelmeztette az ingatlan olyan hiányosságaira, melyekről az adományozás idejében már tudott, s melyek eltávolítása komoly összegbe kerülhet. Mihelyt e hiányosságok kiderülnek, a megajándékozott személynek 3 év áll a rendelkezésére, hogy az ingatlant esetleg visszaadja, utána a dolog elévül.