A csontokat törékennyé teszi, az életet pedig megrövidíti az oszteoporózis

Ezt a betegséget az jellemzi, hogy a csonttömeg fokozatosan csökken, romlik a csontok felépítése, megnő a csonttörések kockázata. A változókor utáni nők réme az oszteoporózis. Becslések szerint világszerte 200 millió nő szenved ebben a betegségben, Szlovákiában 400 ezer, 85 százalékuk nő.

Amikor csökken a nemi hormonok szintje

Felnőttkorban a csonttömeg minősége és sűrűsége a nemi hormonoktól függ. A női nemi hormon, az ösztrogén elősegíti az új csontszövet képződését, mert azokra a sejtekre, oszteoblasztokra hat, amelyek a csonttömeget alkotják. Mivel a változókorban drámaian csökken az ösztrogénszint, e nemi hormon jótékony hatása is elvész, a csontok leépülése felgyorsul, ezért hajlamosabbak a nők a csontritkulásra. A „csontfogyás” még a változókor után 10 évig tart, mert a leépülési folyamat még mindig gyorsabb, mint a csontképződés. Ha eltávolítják a petefészkeket, a műtét után jelentősen megnő a csontritkulás veszélye, mert lecsökken a női nemi hormon termelődése. A férfiak esetében a tesztoszteron játszik hasonló szerepet, vagyis ha elegendő van a szervezetben, az serkenti a csontképződést. Mivel a férfiak hormontermelődése nem olyan hirtelen csökken le, mint a nőké, őket az oszteoporózis csak sokkal később, rendszerint 70 év felett érinti.

Figyelmeztető jelek

Leggyakrabban akkor derül ki a diagnózis, amikor valaki combnyak-, csigolya- vagy csuklótörést szenved. A világon három másodpercenként történik csonttörés, ami az oszteoporózis következménye. Nem kell hozzá nagy esés, elég ha az ember megbotlik, erősen köhög, hirtelen leguggol, nehéz tárgyat emel, vagy például erősen megöleli valaki. Legsúlyosabb következményei a combnyaktörésnek vannak. A statisztikai adatok szerint egy éven belül a betegek 30 százaléka meghal, a maradék 80 százalék pedig mások segítségére szorul. A csigolyatörés sem veszélytelen, mert utána megmaradhat az állandó hátfájás, csökken a testmagasság, a mozgékonyság, nyomás nehezedik a belső szervekre.
Évekig észrevétlen marad a csontritkulás, csak az első csonttöréskor tudja meg a beteg a diagnózist. A leggyakoribb kockázati tényező a halmozott családi előfordulás, a hormonális változások, a testmagasság jelentős csökkenése, a késői változókor, a pajzsmirigyzavar, az alultápláltság, kortikoszteroidok hosszú ideig tartó használata, a vitamin-, ásványianyag- és mozgáshiány, a túlzott kávé- és alkoholfogyasztás, valamint a dohányzás. Aki több kockázati tényezőt is felfedezett magán, orvoshoz kellene mennie, de főleg akkor, ha elmúlt 65 éves. Alapvető fontosságú kivizsgálás a denzitométer, amely pontosan felméri a csontok egészségét, és rámutat a hiányosságokra, még mielőtt bajt okoznának.

Komplex kezelés

Az aktuális adatok szerint Szlovákiában csak a csontritkulásban szenvedők egyharmadának diagnosztizálták a betegséget, és csak nem egész egyötödük kap megfelelő kezelést, pedig a helyes életmóddal kiegészítve ezzel meg lehet akadályozni a betegség kifejlődését. A kezelés célja a csonttörés elkerülése, ami közvetlenül összefügg a csonttömeg mennyiségével és minőségével. A gyógyszeres kezelés 30-70 százalékkal csökkenteni tudja a csigolyatörés esélyét, a perifériás törésekét 1520 százalékkal, több mint 40 százalékkal pedig a combnyaktörés esélyét. A sikeres kezelés kulcsa, hogy naponta 1000-1200 mg meszet és 800-1000 IU D-vitamint fogyasszunk, s a kezelés hosszú ideig tartson.

A csontritkulás kezelésére több hatásos gyógyszer van, valamennyi Szlovákiában is hozzáférhető. A gyógymód része a helyes életmód, főleg a rendszeres mozgás, a megfelelő táplálkozás és az, hogy rendszeresen bizonyos időt töltsünk a napon.

Aki több kockázati tényezőt is felfedezett magán, orvoshoz kellene mennie, de főleg akkor, ha elmúlt 65 éves.