shutterstock
A TERMELŐTŐL A FOGYASZTÓIG - Az európai zöld megállapodás
Az európai élelmiszereknek biztonságosnak, táplálónak és jó minőségűnek kell maradniuk. Gyártásuk során a lehető legkisebb negatív hatást kell gyakorolniuk a természetre.
Az Európai Bizottság célja, hogy „A termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű, koherens stratégia segítségével biztosítsa az élelmiszer-biztonságot, valamint az állat- és növényegészségügy magas színvonalát az egész EU-ban. Az említett uniós stratégia fő célkitűzése, hogy egészségesebb és fenntarthatóbb élelmiszereket lehessen biztosítani Európában. Az EU élelmiszerrendszere több mint 400 millió európai polgár számára biztosít friss és biztonságos élelmiszert.
Az Európai Bizottság 2020 májusában mutatta be a „A termelőtől a fogyasztóig" stratégiát, amely az európai zöld megállapodás egyik kulcsfontosságú intézkedése. A stratégia, amely hozzájárul az éghajlat-semlegesség 2050-ig történő eléréséhez, célja, hogy a jelenlegi uniós élelmiszerrendszert egy fenntartható modell felé mozdítsa el.
A stratégia fő célkitűzései mellett az élelmiszerbiztonság továbbra is prioritást élvez, a célkitűzések pedig a következők:
- biztosítani kell, hogy a bolygónk lehetőségeinek megfelelően elegendő mennyiségű, megfizethető és tápláló élelmiszer álljon rendelkezésre;
- felére kell csökkenteni a peszticidek és műtrágyák használatát és az antimikrobiális szerek értékesítését;
- növelni kell a biogazdálkodásra szánt földterületet;
- elő kell mozdítani a fenntarthatóbb élelmiszerfogyasztást és az egészséges táplálkozást;
- csökkenteni kell az élelmiszer-veszteséget és -hulladékot;
- fokozni kell az élelmiszerekkel kapcsolatos csalás elleni küzdelmet az ellátási láncban;
- foglalkozni kell az állatjólét javításával.
Az ökológiai élelmiszerrendszerre való áttérés várhatóan új üzleti lehetőségeket teremt, ami pozitív hatással lesz az agrár-élelmiszeripari szereplők jövedelmére.
Az Európai Tanács 2020 októberében e stratégia alapján elfogadott egy záradékot, amelynek célkitűzése egy fenntartható európai élelmiszerrendszer létrehozása a termeléstől a fogyasztásig.
A tagállamok hangsúlyozták, hogy biztosítani kell:
- a megfizethető árú élelmiszerek elérhetőségét, miközben hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen;
- méltányos jövedelmet és az elsődleges termelők erőteljes támogatását;
- az EU mezőgazdaságának globális versenyképességét.
„A termelőtől a fogyasztóig” stratégia összhangban van az EU 2030-ig szóló biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájával, a két elképzelés szervesen kiegészíti egymást.
Egészséges élelmiszerrendszer az emberek és a bolygó számára
A közös agrárpolitika által támogatott európai mezőgazdasági és élelmezési rendszer a fogyasztók biztonsága, az ellátásbiztonság, a táplálkozás és a minőség tekintetében egyfajta globális standardnak számít, és itt az ideje, hogy a fenntarthatóság globális mércéjévé is váljon. Az élelmiszer-ellátottságot és megfizethetőséget biztosító fenntartható élelmiszerrendszer felé való elmozdulás nemcsak környezeti, egészségügyi és társadalmi előnyöket, hanem igazságosabb gazdasági hasznot is biztosít.
Ezért az Európai Bizottság 2023 júliusában olyan intézkedéscsomagot fogadott el a kulcsfontosságú természeti erőforrások fenntartható használatával kapcsolatban, amely az európai élelmiszeripar és mezőgazdaság ellenálló képességét is erősíti. A csomag tartalmaz egy új földtörvényt, amely elősegíti, hogy 2050-re egészséges földek legyenek az EU-ban, továbbá e csomag része a genomikai technikákkal előállított növényekről szóló rendelet, valamint az élelmiszer- és textilhulladék csökkentését célzó intézkedések. A csomag kiegészíti az európai zöld megállapodás „természeti erőforrások” pilléréhez tartozó korábbi javaslatokat.
Az EU céljai:
- az élelmezésbiztonság garantálása a geopolitikai bizonytalanságok közepette;
- megállítani az éghajlatváltozást és a biológiai sokféleség csökkenését;
- mérsékelni az uniós élelmiszerrendszer környezeti és éghajlati lábnyomát;
- megerősíteni az uniós élelmezési rendszer ellenálló képességét;
- teljes mértékben megvalósítani a „Farmtól az asztalig” elnevezésű stratégiát, valamint biztosítani a versenyképes fenntartható rendszerre való globális átállást.
Miért nem kell aggódnunk az uniós országokban vásárolt élelmiszerek biztonsága miatt?
Egyszerű a válasz. Az Európai Unió rendelkezik a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági kritériumokkal, amelyeket közvetlenül az európai jogszabályok rögzítenek. Ezeket az egyes tagállamok illetékes hatóságai ellenőrzik. Az élelmiszerek minősége és biztonsága, valamint a fogyasztóvédelem a rendszeres hatósági ellenőrzések céljai.
Hogyan tudjuk mi, fogyasztók befolyásolni az eladott élelmiszerek minőségét?
A világnak sok egyénre van szüksége, akik érdeklődnek az élelmiszerek minősége iránt, és apró lépéseket tesznek a pozitív változás érdekében. Mindannyian befolyásolhatjuk, hogy mi kerül a polcokra – például úgy, hogy kérdéseket teszünk fel a nyersanyagok eredetéről, a gyártási folyamatokról, figyelmesen elolvassuk a címkéket, és olyan élelmiszereket választunk, amelyeknek eleve pozitív hatásuk van a környezetre és a fenntarthatóságra.
Miért jó, ha rákérdezünk a termék származási országára és a nyersanyagokra?
Az élelmiszerek eredete és összetétele nagyban befolyásolja a termék minőségét. Ezért nem mindegy, hogy egy adott nyersanyag melyik országból származik. Ha valóban vásárolni szeretnénk szlovák húst vagy szlovák sajtot, akkor figyelembe kell vennünk a hús és a tej eredetét is. Ez a helyi piacot fogja támogatni. Ugyanakkor, minél távolabbról származik az élelmiszer vagy az alapanyag, melyből előállítják, valószínűleg több tartósítószert, sót, stabilizátort és egyéb anyagot fog tartalmazni, ami végső soron a termék minőségét befolyásolja, a környezetre gyakorolt hatásról nem is beszélve.
PR cikk
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.