A szamárköhögés tünetei és kezelése

A betegség alapvető leírása

A szamárköhögés a Bordetella pertusis baktérium által okozott, erősen fertőző légúti betegség. A szamárköhögést csak egy másik személytől lehet elkapni. A betegséget okozó baktérium átvitele tüsszentés, köhögés és beszélgetés közben, illetve közvetlen érintkezés során, főként cseppfertőzéssel történik. A lappangási idő meglehetősen hosszú, hat naptól két hétig terjedő időszakot határoztak meg az orvosok.

Amíg a gyermekek nem kapják meg a teljes kötelező védőoltást – 3 adag oltást a születésüket követő fél éven belül –, addig nincs védettségük a szamárköhögéssel szemben, ezért a betegség lefolyása csecsemőknél általában sokkal súlyosabb, és akár halálhoz is vezethet. Felnőtteknél ezzel szemben általában enyhe tünetek jelentkeznek.

Mik a tünetek

A jellegzetes, rohamokban jelentkező köhögés és a húzó belégzés (szamár-ordítás) azonnal figyelmezteti a gyermekorvost, hogy komolyabb dologról van szó, mint egy közönséges megfázás, azonban nem minden betegnek vannak ilyen tünetei.

A felnőttek tünetei nem ennyire kirívóak, így a szamárköhögést kezdetben nehéz diagnosztizálni. Körülbelül két hét múlva válik észrevehetővé, mivel a köhögés egy közönséges vírusos vagy bakteriális betegségben csak egy-két hétig tart, majd elmúlik. A szamárköhögésre jellemző, hogy nem csillapodik, sőt, két hét után inkább rosszabbodik, és akár két hónapig is elhúzódhat.

Kezelés

Az első-két hetétben a köhögés magától vagy szirupok, köhögéscsillapító gyógyszerek segítségével elmúlik, de ha két hétnél tovább tart, akkor vérvizsgálatot hajtanak végre, és szerológiai tesztet készítenek: ellenanyagokat vizsgálnak, általában a mikoplazmára, a klamídiára és a szamárköhögésre.

Nagyon fontos, hogy az orvos tudja, volt-e a családban vagy a rokonságban megerősített szamárköhögéses eset. Ilyenkor általában azonnal megkezdik a kezelést, és nem várják meg a szerológiai vizsgálat eredményét.

Kiemelten fontos, hogy a lehető leghamarabb megkezdődjön az antibiotikumos terápia. Ezt azonban nehéz betartani, mivel a páciens általában csak a két hét elteltével megy az orvoshoz. Addigra már antitestvizsgálattal bizonyítani lehet a szamárköhögést, de a betegség már olyan stádiumban van, hogy az antibiotikumos kezelés nem célszerű.

Mivel fertőző betegségről van szó, a pácienst – a koronavírushoz és az influenzához hasonlóan – el kell különíteni, és ha másokkal van együtt, arcmaszkot vagy reszpirátort kell viselnie, emellett fontos a kézhigiénia betartása.

Következmények

Nem minden beteg épül fel antibiotikum segítségével. A lehetséges szövődmények inkább magából a súlyos köhögésből adódnak, amely fáradttá, álmatlanná teszi az egyént, különösen, ha zavarja és felkelti az embert még éjjel is. A szemfehérjében apró érpattanások keletkezhetnek, és mellkasi fájdalmak jelentkezhetnek, a bordaközi izmok a megterheléstől fájdalmassá válhatnak.

Komplikációk általában azoknál léphetnek fel inkább, akik valamilyen immunrendszeri rendellenességgel küzdenek. Náluk súlyosabb lefolyású lehet a betegség, és olyan szövődmények léphetnek fel, mint például a tüdőgyulladás vagy az enyhe agykárosodás, a felnőttkori halálozás azonban nagyon ritka.

Hasznos tanácsok

A gyermekkori oltást követően az immunitás fokozatosan csökken, így felnőttkorban sokan már nem rendelkeznek kellően hatékony antitestekkel. Ahhoz, hogy a betegség lefolyása ne legyen súlyos, tehát ne vezessen halálhoz, elegendő ellenanyag szükséges.

A védőoltás leginkább azoknak a családoknak ajánlott, ahol gyermeket terveznek. Annak megelőzésére, hogy a szamárköhögés elérje a babát, a legelőnyösebb megoldás, ha a közeli családtagok mindegyike be van oltva. Ez mindenekelőtt a szülőket jelenti, és ideális esetben a nagyszülőket, vagy valakit, aki segít a csecsemő gondozásában.

A felnőtteket 15 évente oltják egy olyan készítménnyel, amely két összetevőből, a diftéria és a tetanusz elleni vakcinából áll, és ehhez adják hozzá a szamárköhögés elleni oltóanyagot. Általánosságban elmondható, hogy a 30. életévüket betöltött felnőttek esetében ajánlott a három komponensből álló oltás felvétele.

(pluska)