A Magyar Szövetség ismét nekifut a magyar választók egyesítésének

A Magyar Szövetség Országos Tanácsa szimbolikusnak is mondható értékelő ülést tartott szombaton Kassán. Az elmúlt fél év tevékenységének összefoglalása és a jövőbeni prioritások kitűzése mellett azonban legalább akkora visszhangot kapott egy másik, pár nappal korábban történt esemény: Gyimesi György kizárása a pártból. A bemutatott programpontok alapján a párt taktikai okokból középre helyezkedne, ami jól jöhet a koalíciós egyezkedéseknél is – már ha sikerül átlépni az öt százalékos választási küszöböt.

A hangos viszályok vége?

Tavaly ősszel Gubík László megválasztása a párt élére nem csak kisebb meglepetést keltett – előzetesen a Forró Krisztián pártelnök által kijelölt utódot, Becse Norbertet tartották a legesélyesebbnek –, hanem bizonytalanságot is okozott a párton belül. Gubík korábbi tevékenysége alapján ideológiailag jól behatárolható közegben mozgott. A Szövetség a Közös Célokért és az Esterházy Akadémia vezetése, Duray Miklós örökségének ápolása és néhány múltbéli konfliktusa miatt többen azt gyanították, hogy a megválasztása hangsúlyosan jobboldali irányba tolja el azt a Magyar Szövetséget, amely az előző hónapokban egyébként is egyre kevésbé tűnt gyűjtőpártnak.

Fél évvel később elmondható, hogy a szlovákiai magyar politikához szinte odanőtt látványos viták, veszekedések és belső konfliktusok elhalkultak. Az új vezetés megpróbált minél több érdekcsoportot bevonni a párt munkájába, miközben a tisztújítás sértettjei vagy kivonultak a politikából, vagy aktívan nem akadályozták Gubíkot és alelnökét, Őry Pétert abban, hogy a saját képükre formálják a párt vezetését. Az egyetlen kivételt pont Gyimesi György jelentette, aki már a tisztújító konferencia napján hangosan bírálta a pártot és később is több alkalommal kritizálta a főbb tisztviselőket.

A Magyar Szövetség látszólagos „egységesülésével” teljes kört írt le a felvidéki magyar politizálás. A platformok nélkül, látszólag egységes vélemény képviselő Magyar Koalíció Pártját az egymással versengő Híd és MKP időszaka, majd az egymással vitatkozó platformok korszaka követte, hogy a végén ismét létrejöjjön egy látszólag egységes és hangos belső viták nélküli képződmény.

A párt pozícióját némileg erősíti, hogy a Szövetségen kívüli konkurencia is átalakult. A Híd egykori politikusai a párt legutolsó választási kudarca után a háttérbe vagy nyugdíjba vonultak, a szlovák pártok pedig egyelőre feladták a magyar sejtek kialakítását, helyette inkább egyéni alapon a régiókhoz kötődő magyar politikusokat szerveztek be.

A program nem új

Az elnökváltást követő időszak másik hangsúlyos kérdése az volt, hogy vajon pontosan hová sorolódik be a Magyar Szövetség a szlovákiai pártpolitikában? A tisztújítást megelőző időszakban egyre erősebb jelek mutattak arra, hogy a Szövetség és a Hlas közötti viszony jelentősen megerősödik: erre utalt, hogy Forró Krisztián az elnökválasztás második fordulójában támogatta Peter Pellegrinit.

Gubík megválasztását követően ez a szál elhalt, a Magyar Szövetség vezető képviselői tárgyaltak ugyanakkor Robert Fico miniszterelnökkel. 

A párt ugyanakkor láthatóan lavírozik: miközben távolságot tart az ellenzéki liberális erőktől, igyekszik bírálni is a kormány egyes szereplőit, például a kulturális politika, legújabban pedig a száj- és körömfájás járvány kezelése kapcsán.

A Kassán bemutatott tizenhárom pontos program olyan helyzetbe manőverezi a Magyar Szövetséget, ami akár kapóra is jöhet a pártnak – feltéve, ha bejut a parlamentbe. A vezető tisztviselők szerint a fő irányvonal nem egy hangsúlyosan jobb- vagy baloldali téma, hanem a „lokálpatriotizmus”, azaz a régiós témákhoz való ragaszkodás.

A pontok között feltűnik több olyan célkitűzés, ami a régebbi autonómiakoncepciók aprópénzre váltásának számít: a nemzeti közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása mellett nemzeti tanácsok, régiókon alapuló közigazgatási rendszer, hivatalos magyar nyelv, szabad jelképhasználat is részét képezi a csomagnak. A választási rendszer megváltoztatására vonatkozó célkitűzés új, de hónapok óta gyakran ismételt elemnek számít. Az otthonteremtési támogatás és a régiós fejlesztési tervek erősítik a régiós kötődést, a termelők támogatása és a vízgazdálkodási program pedig a mezőgazdasági hagyományokkal vannak összhangban. A kollektív bűnösség elve végleges eltörlésének és a múlt korrekt lezárása szimbolikus követelés és betudható a kassai helyszínnek is.

Ami érdekes, hogy ezek a célkitűzések szinte teljesen megkerülik a szlovákiai közegben zajló kultúrháborút, ami árkot ás a kormánypártok és az ellenzék közé.

A Magyar Szövetség elvben egy jobb- és egy baloldali kormányban ugyanúgy szerepet vállalhatna Robert Fico oldalán, mint egy esetleges ellenzéki együttműködésben (bár az utóbbira a gyakorlatban még mindig kevesebb az esély). A pártvezetés szándékai szerint megnyílhat a tér a bizonytalan, vagy a magyar párthoz gyengén kötődő szavazók megszólítására.

Kellemetlenkedők eltávolítva

Bár a kassai OT-ülésen csak minimális teret kapott Gyimesi György kizárásának híre, a média és a magyar szavazók is tudatosították az esemény súlyát. 

A vezetés szempontjából rossz hír, hogy a párton belül kis mozgástérrel, de széleskörű ismertséggel rendelkező Gyimesi távozásával a Magyar Szövetség elveszítette a legismertebb politikusát. Jó hír, hogy ez a politikus egyben a legkonfliktuskeltőbb személyiségek közé tartozott és a kijelentéseivel folyamatosan kellemetlen helyzetbe hozta a vezetőséget.

A közeljövő egyik kulcsfontosságú kérdése, hogy Gyimesi távozása milyen módon hat ki a Magyar Szövetség népszerűségére. Könnyen elképzelhető, hogy a politikus személyes rajongótábora elfordul a párttól, de az is, hogy a szimbolikus lépés visszahoz néhány olyan választót, akik Gyimesi megjelenése miatt nem tartották hiteles alternatívának a formációt. Gyimesi 2023-ban egy intenzív, drága és egész Dél-Szlovákiában látható személyes kampányt követően 31 ezer karikát szerzett, ezzel a második legnépszerűbb politikussá vált a párt listáján. A most kizárt politikus nevét karikázta be minden negyedik Szövetség-szavazó – és valószínűleg csak egy részük megszokásból. A közvélemény-kutatások eredményei megmutatják, hogy a döntésnek lesz-e azonnali választókat elriasztó hatása, de a Magyar Szövetség számára egyébként is komoly tétje van a felméréseknek. A párt támogatottsága ugyanis a vezetőségváltás óta nem javult, igaz számottevően nem is csökkent: a Szövetség támogatottságát stabilan 3, legfeljebb 4,5 százalékra mérik.