A direktvetés előnyei

A kalászos gabona vetésekor gyakori csapadékos őszi időjárás, az energiaköltségek növekedése valamint a talaj- és környezetkímélő eljárások térhódítása a gazdálkodók jelentős részének figyelmét az ún. direktvetés felé fordították. A termelői és felhasználói igények alapján a piacon megjelentek azok a direktvető gépek, amelyek felépítésükből adódóan – a talajművelést mellőzve – eltérő körülmények között is eredményesen használhatók.

A hagyományos termesztés gyakorlatában bármely elővetemény után az őszi vetéskor, a vetést megelőzően több menetben is szükséges talajelőkészítési munkálatok végzése. Ezek a műveletek (szántás-, vagy tárcsázás, szántáselmunkálás, magágykészítés) nemcsak jelentős költséget, hanem tetemes időt is igényelnek, így egyaránt növelik a termelési költségeket, illetve a többmenetes műveletek végrehajtása késlelteti a vetést. A fenti problémák kiküszöbölésére – az energia- és eszköztakarékosság, a talajvédelem jegyében –, a technológiai-műszaki fejlesztések eredményeképpen kerültek kialakításra a teljes felületű talajművelést mellőző, közvetlen vetést megvalósító gabona-direktvető gépek. Direktvetés esetén a talaj felszínén található szármaradványokat elvágják (aprítják), keskeny, sekély vetőbarázdát (magágyat) nyitnak, – a vetőmagvak talajrésbe juttatása után – a megfelelő magtakarást biztosítják.

A direktvetés azt jelenti, hogy a magot olyan talajba vetik, amelyet az előző növény betakarításától a vetésig nem munkáltak meg, s ezen idő alatt a területen legfeljebb csak kémiai védekezést (gyomirtószer-kijuttatást) végeztek. Vetéskor speciális nyitócsoroszlyás direktvető géppel a csoroszlya által nyitott keskeny, sekély magárokba, vagy talajrésbe (hasítékba) helyezik a magvakat. A művelet során a talaj felszínének csak mintegy 10-15 %-át mozgatják. A vetőmagvak kivetése, talajba helyezése után, a nyitócsoroszlyák és a takarókerekek közé (soronként) nyomó-kerekek vannak beépítve, amelyek feladata, hogy a magvakat kellő mértékben a talajba nyomja, megteremtve ezzel a mag-talaj közötti jó kontaktust a biztonságos és gyors csírázás, kelés elősegítése érdekében. Ugyancsak igen fontos szerepet töltenek be a direktvető gépeknél a magtakaró-tömörítő kerekek, melyek a takaráson, talajfelszín tömörítésen kívül gyakran a vetőelemek mélységszabályozására is szolgálnak.

A direktvetés főbb előnyei a következőkben foglalhatók össze:

u talajvédelmi szempontból előnyös, mert a talajfelszínen a szármaradványok fedettséget biztosítanak, csökkentve a felszín párolgási veszteségét (nedvesség-vesztését).

u a minimális talajmozgatás következtében a humuszban, növényi gyökerekben leggazdagabb, biológiailag legaktívabb talajréteg felszínen maradása megnöveli a talaj felső rétegének szervesanyag-tartalmát;

u az élőmunka-, energia-, idő- és költségráfordítások jelentősen csökkenthetők.

A direktvetési eljárásnak, mint sajátos termesztési rendszernek természetesen hátrányai is vannak (pl.: az elővetemény betakarításakor a szármaradványokat a területen felaprítva és egyenletesen szétterítve kell kint hagyni, alkalmazása speciális direktvető gép beszerzését igényli, a vetés előtt sokszor elmaradhatatlan a felületi vegyszeres gyomirtás, és annak költségei a gazdálkodót terhelik, stb.).

A hagyományos módon végzett gabonavetéssel szemben – amikor a vetést megelőző különböző talajműveletek után puha, laza magágyba kerül a vetőmag –, a direktvetés esetén kemény, tömörödött (egyes helyeken még a betakarító gépek és szállító járművek kerekei által is megnyomott, „agyontaposott”) talajba kell a vetőmagot elhelyezni. A vetőbarázdába megfelelően kiadagolt vetőmag és a kemény talaj közötti kapcsolatot – a mag-talaj kontaktust – a vetőcsoroszlyák mögött soronként elhelyezett magnyomó kerekekkel biztosítják. Ilyenkor a magárok felülről még nyitott, s a magvakat a körülötte lévő (általában) kemény földdel még be kell takarni. Erre a célra a gépeken különböző kivitelű tömörítő kerekeket építenek be, amelyek a magvak környezetében tömör, míg a magvak felett puha, morzsalékos talajréteget alakítanak ki. Egyes gépeknél – a teljes munkaszélességben – rugósfogú talajfelszín elmunkálók is megtalálhatók. A gépek magadagoló rendszere mechanikus vagy központi lehet. A különböző vetőgépek vetési mélysége mechanikus, vagy kombinált (mechanikus + hidraulikus) módon állítható be. Az egyes gépeknél a vetőmag talajba nyomása, betakarása, a vetősor tömörítése és a talajfelszín elmunkálása különböző szerkezeti egységekkel valósítható meg. A legtöbb gabona-direktvető gép alkalmas a vetéssel egymenetben a tápanyag visszapótlására, a különböző szilárd műtrágyák kijuttatására. (agronap)