Zsófika és Ákoska a parkban

Zsófika: Ákooos! Látod, milyen hülye vagy? Én megmondtam, hogy ne másszunk fel a szoborra, anyukám mondta, hogy az újságban is benne volt, hogy letörött az a izéje...

Ákoska: Ne nyíjjá má’, Zsófi! Senki se tudja, hogy mi voltunk azok. És tudd meg, hogy nem csak a Teri néni mondta, az én anyum is mondta, hogy letörött a Petőfinek a markolata. Az apu meg azt mondta, hogy aztat se lehet tudni, hogy megvan-e a kardja, mert csak a hüvelye látszik, az meg nem, hogy mi van benne. Aztán elkezdett röhögni azon, hogy hüvely. Anyu meg elvörösödött, de nem tudom, hogy miért. Anyám tyúk...

Zsófika: ...ja. Petőfi írta.

Ákoska: No, ne okoskodj annyit, inkább adjál má’ abból a gumicukorból!

Zsófika: Nesze. De ha megint rám köpöd, megharaplak! Amúgy az én szüleim is viccesek voltak tegnap este. Apukám a gumiról beszélt valamit, de szerintem nem hiszem, hogy a cukorról. Hogy télen nem lesz kötelező a gumi. Anyukám meg közben újságot olvasott, és akkor hirtelen azt kérdezte, hogy hogyhogy, meg mondta, hogy azt télen is kell használni, mert mostan olvasta, hogy tizennégy másodpercenként lesz valaki écces, és hogy az ellen is jó a gumi. Vagy mi.

Ákoska: Akkor aggyá’ még, naaa! Köszike. Figyusz, Zsófi, a te anyud az boldog?

Zsófika: Nemtom. Mé’?

Ákoska: Csak azért, mert ő is Teri néni, és a római pápa a Vatikában vagy hol aztat mondta, hogy a Teréz anya boldog lesz mostantól.

Zsófika: Á, az én anyukám inkább dühösnek nézett ki, amikor hazajött az üzletből, mert minden drága, azt mondta. A pápáról meg apukám azt mondta, hogy már ő maga se érti, hogy mit beszél, mert hogy öreg, és ki kell cserélni. És majd fognak választani helyette egy teljesen újat. És azt én is láttam a tévében, hogy egy csomó vicces öreg bácsi, csupa piros ruhákban ott voltak a patikánban, ők a bíborok, és fehér szoknyájuk van, és láttam, hogy megcsókolták a pápának a kezét. Marha vicces volt.

Ákoska: Te vagy a marha!

Zsófika: Aki mondja!

Ákoska: Te meg mondd, hogy ötvenhat!

Zsófika: Hülyefejű! Az anyukám mondta, hogy ötvenhattal nem szabad viccelni, mert most volt az évforduló. De aztán apukám mondta, hogy de igen, mert akkor is voltak viccek, mondta is, hogy akkor volt egy szózatvicc, hogy „Hazudnak rendületlenül.” És eztet én is értettem, mert tanultuk az iskolában, hogy Kölcsey írta, pedig nem is látott, csak az egyik szemével.

Ákoska: Ne okoskodjál, mert azt a Vörösmarty írta. Akarod, hogy kitépjem a szemedet, mint a Kill Bill-ben? Nooo, léciléciléci, csak az egyiket...

Zsófika: Téged beengedtek a moziba? Nem igazság...

Ákoska: Még hogy moziba! A bátyám húzta le az internetről. Nagyon kúl, ahogy mindenütt spriccel a vér, sssss! Tök jó, tök jó...

Zsófika: Fúj, olyan undorító vagy!

Ákoska: Te meg hülye!

Zsófika: De én meg ha nagy leszek, akkor magyar egyetemista leszek, és akkor tanulok majd ekonómiát magyarul, és aztán közgazdag leszek, te meg nem leszel, be-be-beee!

Ákoska: Nem is akarok, mert én a evrópaunióba leszek vállalkozó, és megtanulok mindenféle nyelveken, nemcsak magyarul, és cukrászdát nyitok Bécsben, és neked majd jól nem adok krémest, ha majd oda jársz át takarítani.

Zsófika: Izéljed meg a krémesedet, pirmitív állat! És tudd meg, hogy nem játszok veled, és megyek haza.

Ákoska: Hisztis pulyka.

Zsófika: Aki mondja. És bekaphatod.

Ákoska: Na csá.