Weber ment, mi jön most?

A Budapestet megjáró Manfred Weber már sokkal békülékenyebbnek mutatkozott Orbán Viktorral, mint a Bildnek adott első interjújában. Sőt, a hivatalos levél – amelyet a tagpártok írtak a Fidesz kizárását követelve – is finomabban fogalmaz Weber hazai nyilatkozatainál.

A budapesti Dohány utcai zsinagógában tartott pár perces sajtótájékoztatóján pedig végképp nem mondott érdemi dolgokat az EPP csúcsjelölt politikusa. Érdekes kis csata lenyomatai ezek. Nézzük meg a szereplők kottáit, mert abból hamar kikerekednek a frontvonalak.

Weber: Inkább az Európai Bizottság elnöke szeretne lenni, mint Berlinben egy a sok miniszter közül, egy kifutó kormányzatban. Ehhez viszont meg kell tartania pozícióját és az EPP alkuképességét a koalíciókötésre a májusi választást követően. Hiszen csak többpárti támogatás röpítheti az elnöki székbe.

Németek: Ahogy az lenni szokott, ha közelebbről megnézzük, nem egységesek. A német néppárti tagok között is volt, aki tavaly a Sargentini-jelentés ellen szavazott. A CDU és CSU otthon is sokszor összecsap egymással. A CDU-n belül több tábor van, hiába választották meg Annegret Kramp-Karrenbauert új pártelnöknek, még Angela Merkel a kancellár. Sok tehát az erőközpont, és még az sem biztos, hogy Merkel nem akarna az Európai Tanács elnöke lenni. Mindez tehát Webert arra ösztönzi, hogy minél több szövetségest állítson a saját személye mögé a nem német EPP-tagpártokból is. 

Fidesz-kizáráspártiak: Az északi és Benelux pártok – immár részben kiegészülve más kisebb pártokkal – azt szeretnék, ha a választások után a szocialistákkal és a liberálisokkal lehetne nagykoalíciót kötni az Európai Parlamentben. Ezért középre húznak, mert egy ilyen koalíció esetén lehet nagyobb beleszólásuk a néppárti, és ezzel az európai ügyekbe. Ha kizárnák a Fideszt és ezzel az EPP jobbra való nyitásának esélyét, úgy megmarad a befolyásuk.

Fidesz-barátok: Alapvetően lehetőséget látnak a Néppárt elmozdításában középről jobbra. Tény, hogy a Néppárt Brüsszelben nagyon középen van, összenőtt a szocialistákkal az évtizedek alatt. Az EPP ezen tagpártjai és a Fidesz között több kérdésben elvi egyetértés van. Emellett az EPP dél-európai tagpártjai közül soknak rossz emléke van a 2008-as válság után az északi konzervatívokról, akik a megszorítást erőltették országaikra. 

Orbán Viktor: Az EP-választás előtti bizonytalanságot kihasználva némi szerencsével pontot tehet az egész kizárásosdi végére. Egyben híd lehet az EPP és a jobboldalibb pártok között, ezzel bebetonozva a Fideszt a következő öt évre a Néppártba. Weber támogatásával erős szövetségest szerezhet. Ha bizottsági elnök lesz belőle, a mostaninál erősebb magyar érdekérvényesítés jöhet Brüsszelben. Weber a magyar és magyarbarát szavazatokat könnyebben tudja megszerezni, ha a Fidesz a Néppártban van, mint ellenkező esetben a széttöredezett centrista, balra húzó platform tagjait egyesével meggyőzni, akiknek aligha lenne elég a Fidesz kizárása. Mert még Macron is elcsábíthatja őket, ha túlnyeri magát.

Hogy a diplomáciai megoldást végül mibe csomagolják, másodlagos kérdés: lehet ebből nagyobb ellenkezés esetén egy felfüggesztés, más esetben egy néppárti vizsgálóbizottság felállítása, a „megfelelő tagokkal”, vagy egyszerűen lekerülhet a napirendről a Fidesz kizárása, ha elfogy az ellenfelek kitartása.

Figyelem, a lapokat március 20-ig, az EPP közgyűléséig még mindenki igyekszik jól megkeverni!