VISSZHANG

Az Új Szó július 26-i számában találtam néhány velem kapcsolatos, súlyosan rágalmazó mondatot Tóth Mihály: Kipróbált státuspuding című kommentárjában. A szerző azt állítja, hogy „több magyarországi újság” közölte, „Komáromban több tízmillió forintos támogatással adja ki Batta György a Göncölszekér című gyermeklapot...”. A Népszabadságról van szó, amely pozsonyi tudósítója tollából értesült az állítólagos több tízmilliós támogatásról. A cikkben nincs megnevezve, ki az az „egyik kommentáríró”, aki úgy tudja, hogy a lapnak már két száma jelent meg. „Galántán már arról pletykálnak, hogy Budapest 100 millióval dotálta a Göncölszekeret” – írja Tóth Mihály, de itt sem nevezi meg, ki (kik) a galántai pletykálkodók.

Megfelelő dokumentációval, bíróság előtt tudom igazolni, hogy nem „pénzeltek több tízmillió forinttal” magyarországi „pályázatokon”. A Göncölszekér, a magyar gyermekek világmagazinja – éppen a megfelelő anyagi támogatás híján – csupán egyszer jelent meg és nem kétszer.

Batta György, a Göncölszekér kiadója és főszerkesztője

Visszhang a visszhangra

Ne csak írjunk, olvasni is tanuljunk meg! Ezt a – némely tollforgatók és lapalapítók rovására megfogalmazott – fanyar riposztot juttatja eszembe Batta György ingerült, de annál mellébeszélőbb reagálása. Nem támadtam, ő mégis védekezik. Mintha mégis érdemes lenne szoros elszámoltatást szorgalmazni az úgymond összmagyarságnak juttatott pénzek tekintetében! Mindössze azt a sajnálatos tényt tűztem tollhegyre, hogy Szlovákiába minimális példányszámban jutnak el a magyarországi napilapok, így az érintetteknek nincs módjuk meggyőzően reagálni.

Tóth Mihály