Véget ért a Máért ülés

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szerdán Budapesten tartotta ülését; a tanácskozás kiemelt témái az új kormánynak a határon túli magyarságot érintő elképzelései, a határon túli pártok, szervezetek álláspontjai, illetve a kedvezménytörvény végrehajtásának tapasztalatai.
Medgyessy Péter kormányfő a határon túli magyarokkal kapcsolatos politika részeként említette a folytonosságot, azt, hogy a kormány a jó örökséget vállalja és tovább viszi, idesorolva a magyar-magyar találkozókat, az alapszerződések megkötését, a Máért elindítását és a kedvezménytörvényt is. A lényeges elemek között említette a miniszterelnök a szülőföldön boldogulás elősegítését, a határon túli magyarság igényeinek megismerését, feltárását, a szomszédos államokkal, valamint a határon túli magyarok képviselőivel való folyamatos párbeszédet. Mint mondta, megmaradtak, bővülnek, de átláthatóbbá, igazságosabbá, arányosabbá válnak az anyaországból érkező támogatások. Medgyessy Péter a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta azt is, konszenzus uralkodott a határon túli magyarok gazdasági boldogulásával kapcsolatos intézmények kiépítése, a Máért működését javító, reprezentációját erősítő lépésekkel kapcsolatban is.

- Párbeszéd volt, amely azt a szándékot, alapállást tükrözte, hogy a határon túl élő magyarság ügye, a magyar nemzet egészének sorsa pártpolitikán felül álló kérdés - fogalmazott a kormányfő, aláhúzva: egyetértés van a határon túli magyarság iránti felelősség, tenni akarás, a nemzeti tudat, identitás európai uniós csatlakozás melletti erősítésének kérdésében. A miniszterelnök a tanácskozáson kezdeményezte, hogy Budapesten hozzák létre a Magyar Nemzet Házát, rendezzék meg egy éven belül a tudós magyarok, valamint a gazdaságban sikeres magyarok találkozóját, illetve szervezzenek konferenciát arról, hogy az egyházak milyen szerepet töltöttek, tölthetnek be a magyar nemzet életében.

Kovács László külügyminiszter szavai szerint a határon túli magyarság támogatásához szükséges források döntő részét, a stabilitás és a kiszámíthatóság jegyében, az éves költségvetésben kívánja biztosítani a jövőben az új kormány. Hangsúlyozta: minden, a határon túli magyarsággal kapcsolatos döntést csak az érintettek legitim szervezeteinek, vezetőinek véleményét kikérve és azt maximálisan figyelembe véve lehet meghozni.

A Magyar Állandó Értekezletet levélben köszöntötte Mádl Ferenc köztársasági elnök. Üzenetében az államfő fontosnak nevezte "a nemzet országhatárokon átívelő parlamentje" intézményesítésének továbbvitelét, célként említve például a határon túli magyarok "szomorú, de nem eleve elrendeltetett" létszámfogyásának megállítását, amelyhez álláspontja szerint a felek közötti egyetértésre van szükség. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a tanácskozást követő sajtótájékoztatón azon véleményének adott hangot, hogy máris eredményesnek és rendkívül fontosnak nevezhető a tanácskozás, hiszen sok olyan alapelvet sikerült tisztázni, amelyben a felek között egyetértés van. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke arról beszélt, megnyugtató biztosítékot kaptak arra, hogy a magyar-magyar és a jószomszédi kapcsolatok területén folyamatosság érvényesül, amely az euroatlanti integrációval párhuzamosan, összhangban valósul meg. Pozsanec Mária, a szlovéniai magyarok országgyűlési képviselője örömtelinek nevezte a sajtótájékoztatón, hogy csatározások helyett nyugodt hangulatú az értekezlet.

Gajdos István, a kijevi törvényhozás magyar tagja arról beszélt, hogy a helyi magyarok egy csoportja, amelyhez ő is tartozik, egy politikai párttal összefogva kezdte meg programja megvalósítását. Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnöke a Jugoszláviában élő magyarok tragikus fogyásáról számolt be; mint mondta, a most közzétett népszámlálási eredmények szerint a kilencvenes évek folyamán nyolcadával csökkent a magyarok száma. Szántó Tibor, a zágrábi parlament magyar képviselője fontosnak nevezte a sajtótájékoztatón, hogy a budapesti kormány prioritásként kezeli a határon túli magyarokkal való kapcsolatokat, különösen fontosnak nevezve, hogy a mostaninál nagyobb támogatást kapjanak a polgárháború után a jelenlegi gazdasági helyzet által is sújtott drávaszögi magyarok.