Változó kétnyelvűség

A nyelvtanulás befektetés. A nyelvet tanulónak költségei vannak – pénzt és főleg időt kell szánnia egy idegen nyelv elsajátítására –, s amikor már jól tudja használni új nyelvtudását, az hasznot hajthat: akár csak azzal, hogy bővül a személyes kapcsolatrendszere, de pénzben is nagyon konkrétan mérhető haszonra is szert tehet. Az üzleti világban és általában a munkahelyek többségénél előny az idegennyelv-tudás.

Eléggé ismert és sokszor elővett problémája a szlovákiai magyar közösségnek, hogy a szülők a gyerekeiket éppen azért íratják szlovák iskolákba, mert a szlováknyelv-tudáshoz ilyen vélt hasznokat társítanak. A szlovákkal jól lehet boldogulni az életben, a hiányos nyelvtudás pedig hátrányt okozhat az utódoknak – hallható sokszor ez a fajta érvelés.

A magyar iskolákat támogató beiratkozási kampányok az ezzel kapcsolatos mítoszokat próbálják helyretenni: hiszen a szlovákot a magyar iskolákban is megtanítják, és a magyar iskolát végzettek közül rengetegen jutottak a gazdaság, politika, kultúra élvonalába.

Az angol nyelv előretörése viszont olyan folyamat, ami az egész problémakört átrajzolhatja. A Leuveni Egyetem egyik professzorának vezetésével érdekes kötet jelent meg arról, hogy az európai integráció és általában a globalizáció milyen mértékben alakítja át a nyelvek közötti hierarchiát, illetve hogy a nyelvtanulás során milyen hasznossági, hatékonysági szempontok befolyásolják az embereket. Az angol dominanciája természetesen nem meglepő, és bár a többi európai „nagy nyelv” (német, francia, spanyol) próbál a nyomába érni, de az angol további előretörése előre kiszámítható, bele van kódolva a mai fiatalok nyelvtanulási stratégiájába. A könyv szerint ma még az Európai Unió lakossága mintegy kétharmadának jelent problémát angolul kommunikálni, de a 29 évnél fiatalabbak között ez az arány már 50% alatt van. (Eközben a fiatalok a francia vagy német nyelvet nem preferálják jobban szüleiknél, nagyszüleiknél.)

Az angol térnyerése megváltoztathatja a kis nyelvek közötti hierarchiákat, megtörheti a magyar és szlovák nyelv között felsejlő alá-fölérendeltségi viszonyt. Egyre több olyan multinacionális, regionális hatókörű munkahely lehet, ahol az angol elfogadott munkanyelv lesz; egyre több olyan élethelyzet lehet, amikor az angol lép elő bevett társalgási nyelvvé. Ez nyilván nem a szlováknyelv-tanulás megszűnését jelentené, hiszen az kötelező a magyar iskolákban is; hanem azt, hogy a szlovák nyelv tanulása körül eltűnne a görcsös szükségszerűség, kényszerérzet atmoszférája. A globalizáció így a kis nyelvek számára még hasznos is lehet azáltal, hogy elmossa a létező nyelvi hierarchiákat és az anyanyelv mellett nem két-három nyelv, hanem csak az angol elsajátítása válna személyes prioritássá.