Választás Palesztinában

Holnap parlamenti választásokat tartanak a palesztin autonóm területeken. A Palesztin Nemzeti Hatóság igazgatása alatt álló 6020 négyzetkilométernyi terület két különálló részből áll: az Egyiptommal és Izraellel határos, 365 négyzetkilométernyi Gázai övezetben 1,3 millióan, a Jordán folyó nyugati partja és Izrael közti nyugati partvidék 5655 négyzetkilométerén 2,5 millióan élnek.

A Palesztin Nemzeti Hatóság adminisztratív székhelye a Gázai övezetben Gáza, a nyugati parton Rámalláh. A nyugati part az 1948-as izraeli–arab háborúig brit mandátumterület volt, az 1949-es tűzszünet értelmében Jordániához került. Az 1967-es háborúban Izrael szállta meg, Jordánia formálisan 1988-ban mondott le a területre támasztott igényéről. A Gázai övezet 1949-ben Egyiptomhoz került, ezt is 1967-ben szállta meg Izrael. A Palesztin Nemzeti Hatóság 1988. november 15-én kikiáltotta a független palesztin államot, amelynek ügyvezető elnöke, Jasszer Arafat megtagadta a terrorizmust és felajánlotta Izrael elismerését. Ezt követően tárgyalások kezdődtek Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) között. 1993. szeptember 13-án Washingtonban elvi nyilatkozatot írtak alá a megszállt területeken felállítandó ideiglenes palesztin önkormányzat létrehozásáról. 1994. május 4-én Jasszer Arafat és a később gyilkosság áldozatává vált Jichak Rabin izraeli kormányfő Kairóban aláírta a Gázai övezet és Jerikó palesztin autonómiájáról rendelkező megállapodást, amelyet 1995. szeptember 28-án Ciszjordániára is kiterjesztettek. A palesztin területek „végső státusáról” folyó tárgyalások megrekedtek, a legkényesebb kérdés Jeruzsálem jövője. Izrael 2005 nyarán egyoldalúan kivonult a Gázai övezetből, és feladta az ott létesített zsidó telepeket is, véget vetve a terület katonai közigazgatásának.

1994. július 5-én Jasszer Arafat vezetésével megalakították a Palesztin Nemzeti Hatóságot, majd 1996. január 20-án a palesztin nép történetének első demokratikus választásán megválasztották a Palesztin Törvényhozási Tanács, a palesztin parlament tagjait. Ekkor választották Arafatot is a Palesztin Hatóság elnökévé, ő 2004. november 11-én bekövetkezett haláláig állt a hatóság élén, utóda a 2005 januárjában tartott választásokon Mahmúd Abbász lett. A kormányfő személyére a Palesztin Hatóság elnöke tesz javaslatot, a jelöltet a parlamentnek kell jóváhagynia.

A palesztin területeken a Gázai övezetből történt izraeli kivonulás óta eluralkodott zűrzavar miatt többször felmerült a választások elhalasztása, a helyzetet bonyolítja, hogy Ariel Saron izraeli kormányfő agyvérzése miatt kikerült az ügyek irányításából.

A 132 tagú Palesztin Törvényhozó Tanács tagjainak felét 11 pártlistáról, 314 jelölt közül választja meg a mintegy 1,4 millió szavazásra jogosult palesztin, a képviselők másik felét a 16 kerületben induló 412 jelölt közül választják meg. A voksoláson a hatalmon lévő Fatah és a választásokon most először részt vevő radikális Hamasz mozgalom versengése várható.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?