Ültess fát!

A hetvenes évek végén készítette el Juraj Jakubisko az Építs házat, ültess fát című filmjét, amely egy „új hazát” felépítő fiatalember története, aki valahol a világ végén új életet akar kezdeni, párt választ, házat épít, s fát ültet. Hogy ez mégsem ilyen egyszerű? Amikor nagyszüleim a negyvenes évek elején beköltöztek arra a portára, ahol most is élünk, nagyapám először is fát ültetett, s csak aztán következett a ház folyamatos bővítése, amelyet már apám fejezett be, miután családtag lett. Nagyapám szilvát, szőlőt, diófát és kőrisfát ültetett, s bár azt mondják, hogy a szilvafát önmagának, a diófát csak az unokájának ülteti az ember, a felsorolt fák közül a diófák öregedtek el legelőbb a kertünkben, s anyám a nyolcvanas évek végén (már jóval nagyapám halála után) kivágatta őket, s a fáját viszonylag jó pénzért eladta. A szilvafák ugyan kiszáradtak idővel, de mivel szaporaságukhoz még a szakkönyvekben sem fér kétség, a kecskékre is szükség volt ahhoz, hogy a túlburjánzó utódaikat kordában tartsuk. A kőrisfa és a szőlő a mai napig tartja a frontot, a kőris a falu legmagasabb fái közé küzdötte fel magát, s ahogy Pozsonyban a Nemzeti Bank épülete, úgy kicsi falunkban a kőris is irányjelzőként használható, de elhullott magjai még a tizedik szomszédban is révbe értek. A szőlő lugast kapott, s hamvaskék, igencsak termetes fürtjei nemcsak a madarakat, hanem a szomszéd gyereksereget is magához terelték. Amikor a kilencvenes évek végén hazatértem Budapestről, s elfoglaltam az ősi fészket, magam is rabjává lettem a faültetés gondolatának, kimentem az erdőre, s csekély válogatás után jó pár bokrot és serdülő facsemetét hazahoztam. Alig tíz év telt el, s udvarunk igazi erdőre hasonlít, nyáron a kapuból szinte már be sem lehet látni. A mostanság egyre inkább teret hódító trópusi hőségben igazi felüdülést nyújtanak a fák lombjai, amelyek között a birsalmától és cseresznyefától kezdve a borókafenyőn át a gyertyánig sok minden megtalálható. S a fák rejtekét felfedezték a madarak is, amikor lehullanak a levelek, számtalan madárfészek kerül elő. S ezeket a madarakat még az sem zavarja, hogy a fák alagsorában macskasereg nyüzsög, s bizony jaj annak a madárfiókának, amelyik lepottyan, vagy netán túl hangosan elszipogja magát. A madarak mindezen veszélyek ellenére elfoglalták a mini őserdőt, ahol én is egyre otthonosabban érzem magam.