Új példaképek

Bezák a hétvégén egy előre be nem jelentett előadást tartott nézeteiről, terveiről és áttételesen az ország állapotáról is, majd kijelentette, hogy távozik. Vastapsot kapott, végleg a fiatalok ikonjává vált - úgy, hogy neve másfél éve mindössze egy viszonylag szűk réteg számára volt ismert. Nem ő az egyetlen és nem is csak ő vívódik az országban maradás és a távozás kapcsán. A szlovákiai jobboldal szellemi és erkölcsi válságáról már eddig is rengeteg cikk született. A probléma egyik oka abban rejlik, hogy a pártok nem találtak olyan személyiséget, aki hiteles üzeneteket képes megfogalmazni és átadni, megosztó szerep helyett pedig inkább egyesít. Az utóbbi hónapok fejleményei azt mutatják, hogy ez a válság megmaradt a politikai síkon, sőt, nem is lehet számolni rövid időn belül egy új, egyesítő politikus felbukkanásával. Közben a társadalmi igény nagyon is megvan arra, hogy példamutató és hiteles személyek mutassák az utat, népszerűvé lehet válni közéleti szereplőként. A probléma abban rejlik, hogy a számba vehető jelöltek vagy hangsúlyosan a politikán kívül ténykedtek és bevallottan más utakon kívántak boldogulni, vagy maga a politika utasította el őket egy bizonyos ponton. A politikus-civil „konfliktusként“ értelmezett értékválság nemzetiségeken és közösségeken átnyúló szlovákiai méretű probléma. Bezák, aki képtelen volt átláthatóbbá tenni a katolikus egyház helyi szövevényes ügyeit, csak az egyik új, formálódó ikon. Meg lehet említeni az új példaképek között például Tom Nicholson oknyomozó újságírót, a Gorilla-ügy leleplezőjét, aki szintén az átláthatóságért vív céltalannak tűnő szélmalomharcot a hatóságok és politikusok ellenében. Vagy akár Iveta Radičová volt miniszterelnököt, akinek az imidzse ugyan sérült kormányfői szerepvállalásával és a stílusából adódó tehetetlenségével, de távozásával a politikából képes volt megőrizni valamennyit a méltóságából. Mindhárom személyiség népszerű a fiatalok és az értelmiségiek, a jobboldal hagyományos választói bázisa körében. Mindegyikük többé-kevésbé eredménytelen küzdelmet folytatott a szövevényes hazai viszonyok megváltoztatásáért. És mindhárom „ikon“ furcsa módon kapcsolódik Szlovákiához: külföldön tanult vagy nőtt fel, s amennyiben az ország nem érti meg őket, külföldre is távoznak, hiszen a képességeiket sokkal jobban megbecsülik máshol. Márpedig ez eléggé rossz üzenetet hordoz, ha a fiatalok példaképei egytől-egyig csak külföldön képesek érvényesülni.