Ügynökmúlttal vádolják Markót

A lapnak nem sikerült szembesítenie Markót azzal, hogy például hiányos a dossziéja, és a román miniszterelnök helyettesét az Indexnek sem sikerült szóra bírnia. A lap kutakodását egyébként hetekig akadályozta az iratokat kezelő archívum RMDSZ által delegált tagja.

Markó Béla és az egykori román titkosszolgálat, a Securitate kapcsolatát boncolgató Cotidianul szerint jó kapcsolatokat ápolt az egykori titkosszolgálati tisztekkel, akiknek feladata egyébként éppen az ő nyomon követése volt. A román újság azt is feltételezi, hogy talán ezért adott át a jelenlegi román titkosszolgálat, az SRI egy „átfésült” Markó-doszsziét az egykori Securitate archívumát kutató bizottságnak, a CNSAS-nak. Az, hogy több tucatnyi oldal hiányzik a dossziéból, a Cotidianul szerint azzal bizonyítható, hogy az SRI és a CNSAS lapszámozása, vagyis a régebbi és az újabb számozás eltér egymástól.

Ha hiányos is a dosszié, a Cotidianul szerint így is vannak utalások arra, hogy Markó Béla együttműködhetett a Securitatéval. ĺgy például egy 1983. július másodikára vonatkozó feljegyzés szerint egy romániai nemzetbiztonsági tiszt annak a jóváhagyását indítványozta, hogy Markó – aki ekkor a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztője és a Román Kommunista Párt tagja volt – „segítsen nekünk a környezetében lévő néhány személy pozíciójának tisztázásában”. Ezek a személyek ugyanis „negatív megnyilvánulásokat tanúsítottak”. Egy évvel később, június 19-én Markó egy kilencoldalas magyarázó jellegű feljegyzést írt, Sepsiszentgyörgyre való utazása után.

A titkosszolgálati tiszt ekkor a Securitate irodájában folytatott beszélgetést Markóval. A Ioan Grama kapitány által megszerkesztett feljegyzés szerint Markó ekkor megerősítette, hogy ha törvénybe ütköző probléma jutna tudomására, vagy nem megfelelő szellemi áramlatok képződnének (igencsak bikkfanyelven íródott az okmány), akkor informálni fogja a hatóságot. A sepsiszentgyörgyi utazásra utalva a tiszt megkérte Markót, hogy a birtokába kerülő új információkról is számoljon be, s ezt a javaslatot Markó elfogadta – legalábbis Grama feljegyzése szerint. (Ekkoriban Sepsiszentgyörgyön összetűzések voltak a magyarok és a Securitate között, ezért ez igen kényes időszak volt a román hatóságok számára.)

A Cotidianul által közölt adatok mindenesetre nem támasztják alá azt, hogy Markó Béla a román titkosszolgálat ügynöke lett volna. Ekkoriban Romániában a Securitate nagyon sok embert kért fel együttműködésre, és az, hogy a hatóság székhelyén valaki az ilyen ajánlatokra igent mondott, nem jelenti azt, hogy később jelentgetett is volna bárkiről vagy bármiről. Markó Béla esetében – ha volt is együttműködés időnként, bár erre egyértelmű bizonyíték nincs – a kapcsolat nem lehetett túlzottan szoros a Securitatéval, hiszen éppen a fent említett Grama kapitány 1985-ben indítványozta Markó telefonos lehallgatását, elsősorban „nacionalista-irredenta” megnyilvánulások miatt. A Cotidianul szerint azonban ebből az időszakból is eltűnt néhány dokumentum a CNSAS-nál.

A Cotidianul megemlíti, hogy a CNSAS-nál végzett kutatásai igen komoly akadályokba ütköztek. A legfőbb gátló tényezőként a dokumentumok megismerésében Csendes Lászlót (Ladislau Csendest) nevezi meg a román lap, mint aki megpróbálta megakadályozni a Markó-dosszié tanulmányozását. Csendest az RMDSZ delegálta a Securitate archívumát kutató nemzeti bizottságba, a CNSAS-ba.