Ügyes Károly Daciája

Különös felvetéssel állt elő a jobboldali ifjúsági szervezeteket tömörítő Ne dobd el a karriered! elnevezésű csoportosulás. Képviselői főként arról ismertek, hogy ellentétben a Diáktanáccsal, a hallgatói sztrájkbizottsággal és az Esélyt mindenkinek polgári kezdeményezéssel, helyeslik – és ennek rendre hangot is adnak – a tandíjrendszer tervezett bevezetését. Szerintük a javasolt kompenzációs mechanizmusok hatékonyan ellensúlyoznák a hallgatók tanulmányaikhoz kapcsolódó, kötelező anyagi hozzájárulásait. Idevágó elképzeléseiket példával is igazolták: Vegyünk egy átlagos egyetemistát, mondják, nevezzük Ügyes Károlynak. Körmöcbányai lakos, tanulmányait a főváros egyik felsőoktatási intézményében folytatja. Családjának havi jövedelme 10 ezer kőkemény korona. Ez esetben szociális ösztöndíjának havi összege elérné a felső határt, vagyis a 6870 koronát. Tanulmányai során így mintegy 340 ezer tiszta bevételre tenne szert. Persze ez csak úgy lehetséges, ha mellette állást vállal, mégpedig jó zsírosat. Tegyük hozzá, egy Ügyes Károlynak ez nem lehet probléma. Megélhetési költségei fedezésére természetesen kölcsönért folyamodna. A feltételezhetően 15 ezer koronás éves tandíját is a hitelből fizetné be. ĺgy az ösztöndíjából akár autót is vehetne, persze óvatos duhajként inkább csak részletre. Az egyszerűség kedvéért egy mezei Daciát, piaci ára 239 ezer. Ügyes Károlynak még így, tehát a havi hitel- és lízingrészletek törlesztése mellett is maradna pénze, melyből részben visszafizethetné a tandíjra felvett hitelt, kamatostól. Eddig az elmélet.

No már most, a bökkenő ott van, hogy ez színtiszta matematika. Gyakorlati alkalmazása – megkockáztatom – nem lesz ennyire gördülékeny. Nem tudni ugyanis, milyen mértékű kamat sújtja majd a tandíjakra felvett hiteleket. Ettől függ a visszafizetendő összeg mértéke. Másodsorban, korántsem egyszerű a tanulás mellett dolgozni, főként úgy, hogy az egyik ne menjen a másik rovására. Ennél is nehezebb diákmunkával sokat keresni. Higgyék el nekem, nem megy, legalábbis csak nagyon nehezen. Esztétika szakos bölcsészhallgatóként én is próbáltam, igaz nem ma és nem tegnap, hanem pár évvel ezelőtt. Hát abból a pénzből, melyet diákmunkával szereztem, nem sok mindenre futotta. A helyzet azóta sem változott sokat. A diákmunka-közvetítő cégek bizony ma sem kényeztetik el a fiatalokat. Igaz, engem nem Ügyes Károlynak hívnak.