Ügydöntő cseh EU-népszavazás

Az egyedi használatra – kizárólag Csehország európai uniós csatlakozására – készült népszavazási törvény szerint a referendumon minden 18 évesnél idősebb cseh állampolgár részt vehet. Az unióhoz való csatlakozás akkor lesz jóváhagyva, ha azt a szavazók többsége – függetlenül a részvétel mértékétől – támogatni fogja. Ha a lakosság nemmel szavazna a csatlakozásra, új népszavazásra csak két év múlva kerülhetne sor. A referendumon az állampolgárok egy kérdésre válaszolnak: Egyetért-e Ön azzal, hogy a Cseh Köztársaság a csatlakozási szerződés alapján az Európai Unió tagjává váljon? A cseh kormány eredetileg június 15–16-át – vasárnap és hétfő – javasolta népszavazási dátumnak, de a honatyák végül is a Csehországban évtizedek óta szokásos választási napok – péntek és szombat –, tehát június 13–14-e mellett döntöttek. Az államfő, akinek a jogkörébe tartozik a választások és a népszavazás kiírása, tiszteletben tartotta a parlament döntését. Csehország egyébként jelenleg az egyetlen az uniós tagjelölt országok közül, amelynek nincs általános népszavazási törvénye. Azt a jogszabályt, amelynek alapján most a referendumot tartják, 2002 őszén csak „egyedi használatra”, konkrétan az uniós csatlakozásra fogadta el a parlament. A népszavazásról szóló általános törvényt a baloldal már több alkalommal is a parlament elé terjesztette, de elfogadását a jobboldal mindig megakadályozta. A népszavazáson való részvételre mintegy 8,5 millió állampolgár jogosult. Szavazni csak Csehország területén lehet, külföldön nem. A választóhelyiségek ma délután kettőtől este tízig, holnap pedig reggel nyolctól délután kettőig lesznek nyitva. Hasonlóan a választásokhoz kampánycsend most sincs. A végeredmény nem hivatalos kihirdetését a Központi Népszavazási Bizottság szombaton öt órára ígéri. A becsléseket, illetve a részeredményeket azonban a választóhelyiségek bezárása után azonnal folyamatoson közlik. A várható részvételről több felmérés is készült, mégpedig különböző eredménnyel. Politikai elemzők ezek alapján arra számítanak, hogy a részvétel 55 és 60 százalék között lesz, s a polgárok mintegy 75-80 százaléka igent mond a csatlakozásra. Az egyszerű emberek nagy általánosságban támogatják az Európai Unióba való belépést, mert jobb jövőt remélnek, s a többség szerint az egyesült Európa kialakulása előbb-utóbb úgyis elkerülhetetlen, ezért nincs is értelme kimaradni ebből a folyamatból. Tartanak azonban a magas áraktól és attól, hogy a fizetések nem fogják követni az árak várt mozgását. Pozitívnak tartják viszont, hogy eltűnnek az országhatárok, könnyebb lesz az utazás, a külföldi tanulás és munkavállalás, nagyobb lesz a biztonság. A nagy politikai témák – mint az európai alkotmány vagy a nemzeti szuverenitás egy része elveszítésének, illetve átruházásának kérdése – nemigen érdeklik az embereket, csak a politikusokat, újságírókat, szakértőket. A kocsmákban ezekről nem nagyon vitáznak. A II. világháború után a cseh határvidékről kitelepített szudétanémetek valamiféle kárpótlása kérdésének az unión belüli esetleges megnyitásáról is inkább csak a politikai körökben folyik vita. Abban azonban a nagypolitika és a cseh kisember is egyetért, hogy ezt a leghatározottabban ellenzi. Érdekes volt annak a felmérésnek az eredménye, amely azt mutatta, hogy a cseh vállalkozók mintegy 80 százaléka bízik önmagában, abban, hogy az uniós konkurencia közepette is sikeresen megállja a helyét. Cseh- és Morvaország Kommunista Pártján kívül az uniós csatlakozást hivatalosan minden parlamenti politikai erő támogatja. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy a belépésnek vannak komoly ellenzői a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párton, valamint az ellenzéki Polgári Demokratikus Párton belül is. A polgári demokraták több ismert személyisége – például Ivan Langer párt- és képviselőházi alelnök vagy Martin Říman volt közlekedési miniszter – nyíltan kijelentette, hogy nemmel fog szavazni. Másrészt a kommunisták között is van támogatása a csatlakozásnak. A párt két alelnöke, Miloslav Ransdorf és Jiří Dolejš pedig úgy nyilatkozott, hogy mindketten igent mondanak a csatlakozásra. Ez aránylag jól jelzi, hogy a kérdésben a pártokon belül is vannak véleménykülönbségek, olykor nem is kicsik. A civil szervezetek többsége szintén az unióba való belépés mellett tette le a voksát, de néhány ellene kampányolt. Egy civil szervezet pedig bírósági eljárást kezdeményezett a kormány ellen, mert szerinte azzal, hogy csak a belépéspártiakat támogatta, megsértette az alkotmányt. A csatlakozást megelőző felvilágosító kampányra a cseh kormány 200 millió koronát költött el az idei költségvetésből. A kampány céljaira a külügyminisztérium elsősorban a nagy nézettségnek örvendő országos kereskedelmi televíziókban vett reklámidőt. Az uniós csatlakozást magyarázó és népszerűsítő anyagok 60 százalékát a Nova kereskedelmi televízió, 20-20 százalékát pedig a Prima kereskedelmi csatorna, illetve a közszolgálati televízió sugározta. Egy felmérés szerint a lakosság 70 százaléka nyilatkozta, hogy őt megszólította a kampány, de jónak csak a megkérdezettek nem egészen fele minősítette. A lakosság a konkrétumokat kifogásolta. A sajtó és számos politikus – elsősorban ellenzéki – viszont nagyon gyengének látta a kampányt.

Az önálló állam megalakulása óta (1993) ez az első népszavazás Csehországban. Előtte hat uniós tagjelölt ország – Málta, Szlovénia, Magyarország, Litvánia, Szlovákia és Lengyelország – már igent mondott a csatlakozásra. Prágában szintén erre az eredményre számítanak.