Megszoktuk: a reklám az életünkhöz tartozik. Manapság egy termék reklám nélkül – hogy az elmúlt rendszer kabaréjának egyik klasszikusát, Illetékes elvtársat idézzem – „félkarú óriás”. Bevallom, nem tartozom azok közé, akik tüntetően elvonulnak a képernyő elől, amikor reklám jön.
Udvarias ásványvíz
Megszoktuk: a reklám az életünkhöz tartozik. Manapság egy termék reklám nélkül – hogy az elmúlt rendszer kabaréjának egyik klasszikusát, Illetékes elvtársat idézzem – „félkarú óriás”. Bevallom, nem tartozom azok közé, akik tüntetően elvonulnak a képernyő elől, amikor reklám jön. Annak ugyan nem vagyok híve, amikor a műsor közé ékelt hirdetési blokk olyan hosszú, hogy mire véget ér, elfelejtem, mit is néztem előtte, de a jó reklámok, amelyekben van ötlet, humor, nyelvi lelemény, kifejezetten szórakoztatnak. Persze nem éppen az olyanra gondolok, amelyben például egy édességnek csapnak hírverést, s a szoba négy fala közt az egyik kissrác a tévére bambul, a másik meg számítógépes játékot játszik, s amikor ápolt és csinos anyukájuk szól nekik, hogy gyerekek, olyan szép az idő, miért nem mentek ki, a két gyerek bringára pattan – és egy plázában folytatják ugyanazt, amit otthont, miközben boldogan rágcsálják a terméket... Ezt talán mégse. Az viszont kifejezetten jókedvre derített, amikor egy pesti fagyizó szalvétáján ezt olvastam: a fagyi finom és egészséges. A legnagyobb meglepetést az utóbbi időben egy szlovák reklám, (ez itt a reklám helye!) egy ásványvíz „szpotja” szerezte számomra. Az illető ásványvíz ugyanis beszélt. Udvariasan köszönt annak, aki éppen kinyitotta. S amikor egy nagy bajszú, üvegházban szorgoskodó bácsi nyitotta ki, a jól nevelt ásványvíz azt mondta: Jó napot! Magyarul. Hát igen, tehetnénk hozzá, aki konyít valamit az üzlethez, az tudja, hogy minden piacot be kell teríteni, s a kisebbségi vásárló is itt költi a pénzét. Pozitív gesztus, mert azt jelzi: rólunk sem feledkeznek meg, bennünket is szeretnének megnyerni. Igaz, egy fecske nem csinál nyarat, mégis az volt az első gondolatom: talán kezd egy kicsit derűsebbé válni az idő, és ha még messze is a cél, azért előre araszolgatunk. Most már csak azon töröm a fejem: látták-e ezt a reklámot azok az urak és hölgyek, akik nem olyan régen hatalmas ribilliót csaptak az Új Szó és a Vasárnap magyar nyelvű reklámjai körül, amelyek a szlovák közszolgálati televízió képernyőjén jelentek meg?
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.