Tűzözön pelyvából

És még mondják, hogy a népnek nincs pénze! Ha nem lenne, arra semmiképpen sem költene, amire nem feltétlenül szükséges, sőt, amire egyáltalán nem kellene költenie. Panaszáradat, panaszáradat az egész év, ám ilyenkor, az esztendő végi ünnepek táján megmutatkozik, hogy mégiscsak van pénz dögivel. A nép költekezik nyakló nélkül, szó szerint az ablakon dobálja ki a pénzt. Szórja víg kedvében eszeveszetten. Csak úgy ég a város szilveszter éjszakáján az óévbúcsúztatás és az újévköszöntés szertartása nyomán. Pufognak, durrognak a petárdák, villódznak a lángfarkak, cikáznak a fénycsíkok, hull a pénz a városra. Hosszú percekig tart ilyenkor a tűzijáték Kánaánja, boldog-boldogtalan kikelve magából üvölt, tombol, örül, hogy ezen az éjszakán ő is magán tűzijáték-tulajdonos lehet. És nem csak a belvárosban, nem csak a villanegyedben szabadul el a tűzözön, tombolnak a petárdahajigáló tűzdobálók mindenütt. Pénzhányó ünneplők aknavető- és géppuskaállásokhoz hasonlóan komoly petárdakilövő-állásokat építenek ki az erkélyeken: a mi utcánkban is, amely a város egyik legszegényebb része. Olyan periféria, amelynek utcakövét márkásabb cipő talpa még nem koptatta, tűsarkú topán hegye nem lyuggatta. De „pályinkára”, sörre, borra és év végén pirotechnikára itt is van pénz. ĺgy aztán hangjaival, színeivel és fényeivel ilyenkor olyan a város, mint valamely katonai kiképzőbázis nemzetközi hadgyakorlat idején. És hajnalra ugyanolyan tömény, égett salétromszag terjeng a levegőben, mint a háborút imitáló katonai akció végeztével a harcmezőn. Bánnám is én, ha szilveszter éjszakáján pattogtatnak, durrogtatnak, petárdázgatnak, hiszen ki-ki úgy szórja a pénzét, ahogy megengedheti magának. De már december elején megkezdődik a tűzdobálás és a robbantgatás: taknyos gyerekek dobálják utánam és mások után vigyorogva a hangpatronokat, amelyek olyanokat durrannak, hogy a sorkatonai szolgálatom alatt kialakult reflexszerű mozdulattal azon nyomban vetődnék védekezőn a lövészárokba, vagy ugranék a beton aknafal mögé. December közepére már robbanászaj-fóbiám alakul ki. Ki gondol azzal, hogy ennek a pszichés zavarnak áttételei vagy szövőd-ményei alakulhatnak ki? Ismerősöm kisfia hónapokig nem mert abban a szobában aludni, amelynek ablakpárkányán felrobbant egy eltévedt petárda. És sokáig alvászavarai voltak, pedig korábban úgy aludt, mint a bunda. De mi nekik, petárdafüggőknek egy gyerek álma, ha szórhatják a pénzt, mert annyi van belőle, mint a pelyva.