Fejezetek Dániából: A apenrade-i lakosok háromnegyede az egyházközösség tagja

A templomok közösek a dánokkal, megosztják őket, istentiszteleteiket külön-külön időpontokban, közvetlenül egymás után tartják. A padokban találunk dán, német, sőt, kétnyelvű imakönyveket is, melyek szépen sorakoznak egymás mellett. A apenrade-i Szent Miklós templomot éppen renoválják. Nemrégiben új fűtést szereltek be, most pedig az épületről még júniusban leemelt tornyot újítják fel, ami csaknem olyan magas, mint maga a templom épülete. Az emelőrúddal eltávolított tornyot az épület mellé helyezték, és felállványozták. Fa szerkezetét újra cserélik és a külső borítását is felújítják, aminek költsége 18,5 millió dán korona, ami közel 2,5 millió euró lesz. A templom renoválásának teljes összege a toronnyal együtt 27 millió dán korona, mintegy 3,6 millió euró, amit a település egyházi adójából fedeznek. Előreláthatóan még idén, advent első vasárnapjáig elkészülnek vele.

Összetartó közösség

A német kisebbség számára azonban nem csak a templom áll rendelkezésre, hanem a Miklós Közösségi Ház (Nikolaihuset) is, ahol a templomon kívüli rendezvényeiket tartják. Az apenrade-i evangélikus német kisebbség lelkipásztora, Anke Krauskopf, németországi születésű. 16 évvel ezelőtt költözött át családjával, amikor megnyílt a pozíció. Két gyermeke van, akik az érkezéskor még éppen abban a korban voltak, amikor még viszonylag zökkenőmentesen ment a beilleszkedés, könnyedén elsajátították a dán nyelvet is. Az Észak-schleswigi településeken a német fiatalok közül idén 55-en konfirmáltak, a közösségre pedig összesen 6 lelkész jut.

Hitoktatás

A hittan hasonló rendszerben működik, mint Szlovákiában, a magyar iskolákban. Tanítók oktatják a gyerekeket, akik közül legtöbben szorosan együttműködnek az egyházzal, hogy a diákok szélesebb körű tapasztalatokat szerezzenek. 

„Ez mindig az adott tanár lelkesedésétől, szorgalmától függ. Én magam nem oktatok hittant”

 – jegyezte meg a lelkipásztor. Az istentiszteleten kívül más programokat is szerveznek. Évente megrendezik a „Középpontban Jézus” című előadássorozatukat, melyben a környező iskolákat összefogva, bibliai szereplőket személyesítenek meg. A kétnapos projekt nyelve dán, de a németek közül is többen bekapcsolódnak. A javarészt harmadik és negyedik osztályos tanulók részvételével zajló esemény során, a csoportok tanteremről tanteremre vándorolnak, ahol egy-egy bibliai szereplőnek öltözött tanár várja őket, például Jézus, Mária, vagy maga az Sátán bőrébe bújva. 

„Ilyenkor a lelkipásztorok és a tanárok is beöltöznek, sőt, vannak olyanok köztünk, akik kifejezetten jó színészi érzékkel rendelkeznek, az ő előadásaikat élvezik leginkább a gyerekek”

 – osztotta meg. Ezen a rendezvényen évről évre legalább 500-600 gyerek vesz részt évente. A közös énekléshez új dalokat tanulnak meg, és a szülőket is bevonják az előkészületekbe, ugyanis a kellékeket, mint például pálmalevelet, a fa halakat vagy templomtekercseket, amik a produkciókhoz szükségesek, a családok otthon maguk készítik el.

A kórus

Anke Krauskopf pontosan ismeri a német és a dán istentiszteletek menetét és persze a köztük lévő különbségeket is. Kérdésemre, mely a helyi vallásgyakorlásra vonatkozott, elmondta, hogy a 16 éves tapasztalata alapján a helyiek legfőbb spirituális megnyilvánulása az egyházi éneklés. A kórusoknak ezért komoly közösségformáló szerepe van. Különösen az Észak-schleswigi Zenei Egyesület Kórusának, ami három település Apenrade, Tondern és Hadersleben kórusaiból tevődik össze. A formáció jelenleg több mint 100 tagból áll, az egyszerre több szólamban megszólaltatott komolyzenei kórusműveket hangszeres zenészek kísérik, a fellépésekre pedig rendszerint több száz fős hallgatóság kíváncsi. Hetente több alkalommal próbálnak különböző településeken, szólamok szerint és közösen is. A legnagyobb közös próbákat Apenrade-ben tartják.

Lelkisegély tanácsadás

Hat évvel ezelőtt történt egy, a német kisebbség ellen elkövetett erőszakos incidens, ami után felajánlották a helyi német lelkipásztornak, hogy képezze tovább magát. Elvégzett egy hamburgi, eredetileg tanároknak indított képzést, aminek nagy hasznát vette ő is. 

„Azt tapasztalom, hogy az emberek manapság nagyon túlterheltek, minden oldalról. Iskolai problémáik vannak, nagy rajtuk a nyomás, nem biztosak benne, hogy mi számít valódi értéknek. Persze van nálunk is iskolapszichológus, de sajnos nehezen kapni nála időpontot. Viszont vannak olyanok, akiknek a megakadásuk után csak pár szó kellene a továbblépéshez. Hetente egy alkalommal elérhető vagyok az iskolában is vagy a közösségi házban bármikor”

 – osztotta meg a lelkipásztor. Már öt éve annak, hogy a tanulók rendelkezésére áll. Volt már, hogy tanárok közt kialakult konfliktust oldott meg, de előfordult olyan is, amikor a szülő és a tanár között kialakult nézeteltérést csitított el.

Sok a tag de kevesen járnak

A német és a dán emberek templomi hitéletét összehasonlítva, Dániában valamennyivel kevesebben járnak templomba, azonban a legtöbben biztos tagjai valamelyik hitközösségnek. „Hozzátartozik a dán identitástudathoz, hogy valamelyik egyházhoz tartozzanak. Ha a körülbelüli számokat nézem, akkor itt Apenrade-ban 79 százalékuk tagja az egyháznak, míg ez a szám Németországban csak körülbelül 50 százalék, ami azért egy komoly különbség” – mondta el. Hétvégente közel 30 fő vesz részt az apenrade-i német nyelvű istentiszteleten. 

„A dánok ugyan kevésbé járnak templomba, de szeretik a tudatát annak, hogy van egy szép templomuk és egy jól működő hitközösségük. Ha esetleg mégis úgy döntenének, hogy rendszeresen járnának, akkor tudják, jó helyre jönnek”

 – osztotta meg a lelkipásztor. Hozzátette, hogy nagyon meghatja a munkájából adódó élethosszig tartó lelki kíséret. A 16 év során most érkezett el oda, hogy azok a gyerekek, akik korábban nála konfirmáltak, ma már házasságot kötnek, s ennek ugyancsak részese. Annak ellenére, hogy könnyedén levezetne egy dán istentiszteletet, hangsúlyozza, hogy minden olyan tevékenység, amit a dánokért tenne, a saját közösségétől venné el az időt, ezért igyekszik csakis a német közösségre koncentrálni. Ennek ellenére jó az együttműködés velük, ahogy a közösen szervezett programjaik is mutatják, mint például a „Tízpróba” nevű zenés projekt, amiben a dánok és németek által közösen életre hívott hangszeres koncerten dán és német darabok egyaránt elhangoznak.

A kultúra angyala

A német istentisztelet közvetlenül a dán után, 11 órakor kezdődik a Szent Miklós templomban. A szertartás során valóban nagy hangsúlyt kapnak az egyházi énekek, amik meglepően tisztán csendülnek fel a padsorok közül. Anke Krauskopf ottjártunkkor a kötelező elemeken túl a szent védőangyalokról értekezett. Közelebbről is bemutatta Szent Mihály, Szent Gábriel és Szent Rafael főangyalokat és történeteket mesélt róluk. Mesélt még egy viszonylag új angyalról is, a kultúra angyaláról. Egy kivetített prezentáción mutatta be történetét, ábrázolásának szimbolikáját. A kultúra angyalát egy németországi házaspár, Carmen Dietrich és Gregor Merten alkották meg még 2016-ban. Ez eredetileg egy vasból készített kültéri alkotás, egy acélgyűrűben kereszt, zsidó csillag és félhold látható mégpedig oly módon, hogy a szabadon hagyott tér egy angyalt formáljon. A három szimbólum a három nagy világvallást, a kereszténységet, a judaizmust és az iszlámot jelképezi. A lelkipásztor kihangsúlyozta, hogy ezen a művészeti alkotáson keresztül Isten többféle jelenléte mutatkozik meg. Prédikációjában felhívta a figyelmet a kulturális tolerancia fontosságára és kiemelte, hogy hétköznapi életünkben ne az egymástól való megkülönböztetésre, hanem a hasonlóságokra, az egy egységre helyezzük a hangsúlyt. Az német ajkú kisebbségnek tartott istentisztelet után lehetőségük volt még néhány szót váltani a lelkipásztorral, aki búcsúzóul minden résztvevőnek átnyújtott egy-egy fénymásolatot a kultúra angyaláról.