Trianon meg bombariadó

Az Antenna 1 esti híradójában úgy konferálták fel a bemutatandó filmet, mint „irredenta irányvonalú” alkotást. A két és fél órás film megtekintése után a Marius Tuca műsorvezető nevével fémjelzett beszélgető műsorban vitatták meg a látottakat a meghívottak. Kiderült egyébként, hogy a film vetítése közben bombariadó volt a televízió épületében. A sugárzás közben tűzszerészek vizsgálták át az Antena-1 székházát, mert egy, még nem azonosított férfi személyesen közölte a bukaresti repülőtéren, hogy bomba van a tévé egyik irodájában. Vaklárma volt, a férfit keresik Bukarestben.

A film rendezője, Koltay Gábor és Raffay Ernő történész számos bírálatot kapott a műsorban a román meghívottak részéről. Florin Constantiniu történész például felismerni vélte a filmben az irredenta propaganda minden elemét és formáját. Szerinte a film nagyon rossz szolgálatot tesz a román–magyar megbékélésére irányuló erőfeszítéseknek, a „magyar frusztrációt” kelti életre. A történész szerint a produkció revansista gondolatokat ébreszt, megzavarja a romániai magyar kisebbséget is. Megjegyezte: a mai történelmi realitás már nem az, mint ami Trianon előtt volt, ma a „demográfiai realitás a döntő” a térség történelmi és politikai megítélésében.

Emil Hurezeanu politológus ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett: Erdély területén már 1918 előtt sem voltak többségben a magyarok. A film végén egyébként a politológus szerint kifejezetten „Európa-ellenes üzenet“ hangzik el. Hurezeanu azt is kifogásolta, hogy az alkotók a magyar nemesi, arisztokrata nemzetszemléletből indultak ki.

Cristian Tudor Popescu újságíró-szerkesztő úgy ítélte meg, hogy ez a film tulajdonképpen egy régmúlt időszak iránti nosztalgia. Úgy fogalmazott: megérti, milyen fájdalmat jelenthetett a magyaroknak annak idején a trianoni döntés. Szerinte a románok is megcsinálhatnák a maguk hasonló filmjét például a bécsi döntésről. Ugyanakkor egyenetlennek, műfajilag meghatározhatatlannak, amolyan „művészi dokumentumfilmnek” nevezte a Trianont. Constantiniuval ellentétben azonban úgy vélte, hogy az egyáltalán nem ronthatja a román–magyar viszonyt.

Ion Cristoiu politikai elemző érdekesnek ítélte a filmet, szerinte nem Erdélyt visszakövetelő alkotásról van szó. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy a román nézők most első ízben szembesülhettek a magyarok „Trianon-szindrómájával”. Hibájául rótta fel ugyanakkor a filmnek, hogy nem eléggé távolságtartóan, hideg fejjel mutatta be a történelmi tényeket. Mivel az érzelmileg ennyire „empatikusra” sikeredett, nem lenne csoda, hogy egyes politikusok elfogultsággal vádolnák majd az alkotókat – mondta a politikai elemző. (m, mro)

Jogalap az RMDSZ „megmarásához”

Bukarest. Nem rónak ki pénzbüntetést az Antena 1 csatornára a film levetítése miatt. Az Országos Audiovizuális Tanács elnökének kijelentése szerint nem bírságolják meg a tévéadót, az ugyanis nem tartozik a mozihálózathoz. Eckstein-Kovács Péter szenátor ezzel kapcsolatban a Szabadság című lapnak kifejtette: a Sergiu Nicolaescu kezdeményezésére elfogadott román filmtörvény szerint engedélyhez kötnek minden vetítést az ország területén. A törvénynek a Nastase-kormány által elfogadott alkalmazási rendeletei ráadásul messze túllépik a jogszabályban lefektetett bürokráciát, amely az engedélyezéshez kötődik. Gyakorlatilag tehát jogalapot ad arra, hogy „belemarjanak” az RMDSZ-be, és ellentétet szítsanak a koalíciós partnerek között. (ú)