Az 1948. februári csehszlovákiai kommunista rendszerváltás után államosított földek visszaigénylésének lehetőségét lezáró törvény megsemmisítését követelik az alkotmánybíróságtól csehországi parlamenti képviselők és szenátorok. A tavaly elfogadott törvény szerint a lehetőség ez év végével lezárulna.
Tiltakozás a földvisszaigénylések lezárása ellen
Az 1948. februári csehszlovákiai kommunista rendszerváltás után államosított földek visszaigénylésének lehetőségét lezáró törvény megsemmisítését követelik az alkotmánybíróságtól csehországi parlamenti képviselők és szenátorok. A tavaly elfogadott törvény szerint a lehetőség ez év végével lezárulna. A beadványt, amely azt követeli, hogy az említett jogszabályt helyezzék hatályon kívül, és az elvett földek visszaigénylésére 2005. december 31-e után is legyen lehetőség, 24 jobboldali és független szenátor, valamint 57 képviselő írta alá. A beadvány szerzői azt állítják, hogy az állami földalap az év végéig nem képes kielégíteni az igényeket, s ráadásul a közvélemény nagy része nem is tudja, hogy kárpótlási követeléseit csak 2005 végéig érvényesítheti. Kárpótlásra a hatályos törvények szerint Csehországban csak cseh állampolgár volt jogosult. „A földalaptól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a törvény által meghatározott időben csak a követelések mintegy felét tudják rendezni” – nyilatkozta Jitka Seitlová szenátor. A honatyák egybehangzóan állítják, a cseh államnak teljesítenie kellene nemzetközi kötelezettségvállalásait, s ha valakinek adósa, akkor adósságát vissza kellene fizetnie. A beadvány szerzői szerint a földalapnak mintegy 60 ezer hektárról kellene az év végéig döntenie, s ez a gyakorlatban lehetetlen. Ugyanis nem minden esetben lehet egy az egyben visszaadni a korábban elvett földet, s ilyenkor az alapnak kell ajánlatot tennie, pótlólagos megoldást találnia, ami egyáltalán nem egyszerű. A visszaigényelt földek értéke mintegy 2,7 milliárd korona. A restitúciós ügyek többsége igen bonyolult, s nehéz megoldást találni rájuk. A földalap az utóbbi években szinte nem is foglalkozott ezekkel az ügyekkel, ezért félő, hogy rendezésük tovább húzódik, esetleg a jövőben szinte lehetetlenné válik. Néhány kárpótlásra jogosult tavaly beperelte az alapot, a minden esetben nekik adtak igazat. A politikusok kezdeményezésének célja, hogy a kárpótlásra jogosultak előtt ne záruljanak le az év végén a törvényes lehetőségek követeléseik érvényesítésére. Michal Spáčil, az alkotmánybíróság szóvivője közölte: egyelőre nincs döntés arról, hogy a 13 tagú testület mikor foglalkozik a beadvánnyal.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.