TALLÓZÓ

Samil Bászájev csecsen gerillavezér a 2001. szeptember 11-eihez hasonló, repülőgép-rablásos kamikazetámadást tervezett a Kreml, egy atomerőmű és más célpontok ellen a kabard-balkárföldi Nalcsik elleni nagyszabású rajtaütés során – erősítette meg egy amerikai tanulmány, amelyet a tegnapi orosz lapok ismertettek. A Stratfor amerikai biztonsági kutatóközpont tanulmánya szerint az iszlám gerillák eredetileg nem október 13-ára, hanem 17-ére tervezték az észak-kaukázusi orosz tagköztársaság elleni összehangolt támadást. Fő céljuk a repülőtér elfoglalása volt, hogy öt polgári gépet raboljanak. Ezeknek a Kremlbe és az orosz kormányszékházba, a Volga menti balakovói atomerőműbe, valamint egy szintén volgai vízi erőműbe és az észak-kaukázusi katonai körzet rosztovi főhadiszállásába kellett volna becsapódniuk. A géprablás kudarca esetére a gerillák kormányzati épületek aláaknázását és túszok ejtését tervezték Nalcsikban a Stratfor-jelentés szerint, amely dicséri az orosz biztonsági erőket. Ezek ugyanis tíz nappal előbb információt szereztek a készülő terrorakcióról. ĺgy a gerillák egy részét sikerült harcképtelenné tenniük, ami kétségbe ejtette a többieket, és támadásuk előre hozatalára késztette őket, kellő előkészítés nélkül. Nyikolaj Sepel orosz főügyészhelyettes mindebből annyit erősített meg csupán, hogy a terroristák tervezték a nalcsiki repülőtér elfoglalását is. A főügyészség adatai szerint a terroristák 40 nalcsiki objektumra akartak csapást mérni, beleértve a repülőtér elfoglalását is – mondta Sepel, de hozzátette: ellenőrzik a géprablási tervekről szóló „médiainformációkat”.

POLITIKA

Vojiszlav Kostunica elutasítja Koszovó elszakítását Szerbiától, de a déli tartomány felosztását sem tartja elfogadhatónak. A belgrádi napilapnak adott interjújában a szerb kormányfő kijelentette: Szerbia kész kompromisszumra, lényegi autonómiát adna Koszovóban, és ami ennél is fontosabb, ez a kompromisszumos javaslat a nemzetközi jog legáltalánosabb és legfontosabb elvein alapszik. „Azt hiszem, az elkövetkező időszakban általános egyetértés lesz abban, hogy teljesen elfogadhatatlan egy demokratikus ország feldarabolása, és az, hogy akarata ellenére rákényszerítsék a nemzetközileg elfogadott határainak megváltoztatását. Szilárdan hiszek a nemzetközi balkáni összekötő csoport ismert elvében, amely kimondja, nem lehet szó Koszovó megosztásáról. Ezt az elvet maradéktalanul végre kell hajtani, vagyis nem lehet szó sem Koszovó, sem Szerbia felosztásáról” –- szögezte le Kostunica. A belgrádi média idézett egy ismert amerikai Balkán-szakértőt is. Charles Capchan egyetemi tanár a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, Koszovó felosztása lenne a legkevésbé kívánatos megoldás, de nem lenne szabad ezt előre kizárni.