TALLÓZÓ

A radikalizálódásról és az incidensekről lesz emlékezetes a tavalyi év Újvidéken. Pavel Domonji, a Helsinki Emberi Jogi Bizottság újvidéki irodájának vezetője a lapnak abból az alkalomból beszélt erről, hogy a szerbiai helsinki bizottság kiadta tavalyi évkönyvét. Szerinte olyan erők izmosodtak meg, amelyek a Vajdaságot exkluzív, kiváltságos szerb tartományként szeretnék birtokolni, és úgy vélik, nincs szüksége semmilyen autonómiára. Az incidensek horizontálisan terjedtek, és mind több kisebbséget érintettek a Vajdaságban. A kormány elismerte ugyan az incidensek tényét, de azt állította, hogy elszigetelt és egyedi esetekről van szó, ami irritálta a kisebbségeket, mindenekelőtt a magyar közösség képviselőit, akik intézkedéseket követeltek az állami szervektől. „Megelégelve az állam viszonyulását, végül anyaországuk közvetítésével felhívták az európai politikai fórumok figyelmét a Vajdaságban történtekre” – mondta. Szerinte a kérdés nemzetköziesítése nyugtalanságot váltott ki a politikai közvéleményben, de mégis fontos volt, mert napvilágra hozott néhány dolgot. Kiderült a szerb politikai elit korlátozottsága, hogy nem érti a kisebbségi kérdés lényegét, fejlődési és a modernizációs igényeit. Kiderült az is, hogy Szerbiában nincs aktív kisebbségi politika, és hogy a kormány nem hajlandó szembesülni a megromlott interetnikus viszonyok gondjaival, nem működnek az intézmények, a Vajdaság pedig nem rendelkezik javaival, amelyeket felhasználhatna problémáinak megoldására.

BILD

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Gerhard Schröder német kancellár „a felszabadulás napjának” nevezte egy interjúban 1945. május 8-át, a II. világháború európai befejezésének a napját. A nagy példányszámú lapban ma megjelenő interjúból tegnap közzétett részlet szerint Putyin visszautasította azt a felfogást, hogy a Szovjetunió lett volna egyedül felelős Németország háború utáni megosztottságáért. Elismerte, hogy a német lakosság is szenvedett a második világháborúban, „de ez nem a Szovjetunió vagy a Vörös Hadsereg vétke”. Németországban az európai háború végének újabb kerek évfordulójáról minden eddiginél oldottabban emlékeznek meg. Schröder Moszkvában részt vesz a Győzelem napi ünnepségeken, s emiatt alig hallhatók bíráló hangok. Helmut Kohl volt kancellárt tíz éve meghívták Moszkvába, a náci Németország fölött aratott győzelem 50. évfordulójának ünnepségeire, de Kohl távol tartotta magát a katonai parádétól és a szovjet veteránok felvonulásától. Schröder a német parlament két házának együttes ülése után utazik Moszkvába. A kancellár egy korábbi alkalommal azt hangsúlyozta, hogy az antifasiszta koalícióba tömörült szövetségesek nem Németország felett, hanem Németországért arattak győzelmet 1945-ben.