TALLÓZÓ

Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot azzal kapcsolatosan, hogy milyen ítéletet is hozott a budapesti Fővárosi Bíróság a tiszai ciánperben. Az erdélyi napilap emlékeztet: Szecskay Andrásra, a felperes magyar állam jogi képviselőjére hivatkozva az MTI azt közölte, hogy a ciánkatasztrófa miatt beperelt nagybányai Transgold Rt.-nek 85 százalékkal vissza kell fognia termelését. Ezzel szemben Májai László, a színesfémbánya romániai ügyvédje a Krónikának leszögezte: a magyar bíróság mindössze arról döntött, hogy a Transgold 15 százalékkal nem növelheti ipari termelési kapacitását. Szecskay szerint a termelési kapacitás visszavétele azonnali hatályú, függetlenül attól, hogy az aranybánya fellebbez-e. Ha a Transgold ezt nem teszi meg, akkor a román–magyar jogsegély-egyezmény alapján a román igazságügyi minisztériumnak kell ezt kikényszerítenie. Májai László csíkszeredai ügyvéd szerint azonban szó sincs a termelési kapacitás 85 százalékos csökkentéséről. „A bíróság mindössze azt tiltotta meg az üzemnek, hogy 15 százalékkal növelje ipari termelését. Mi nem tartjuk katasztrofálisnak az ítéletet, nem is tartjuk fontosnak megfellebbezni azt” – mondta az ügyvéd. Szerinte a Transgold kapacitása jelenleg 2,5 millió köbméter színesfém termelésére van engedélyezve, amit 2007-ig a vállalat nem is akart módosítani. Erdey György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára a döntés kapcsán azt hangoztatta, hogy a Fővárosi Bíróság joghatósága mindkét országra kiterjed, azaz a döntés teljes értékű. Közölte: a tárca a bírósági döntés végrehajtása kapcsán kezdeményezi a román hatóságoknál az ideiglenes intézkedés közös ellenőrzését a két ország közötti kétoldalú megállapodások keretein belül. A Budapesten zajló polgári perben a 2000. január 30-án bekövetkezett környezeti katasztrófa miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli Magyarország az időközben Transgolddá alakult Aurul Kft.-től.