TALLÓZÓ

A Nyugat és Oroszország közötti konfliktus éleződésének, valamint az iszlám szélsőség előretörésének kockázatát latolgatják brit lapok a kirgizisztáni fordulatról közölt elemzéseikben. A konzervatív The Times szerint az elsődleges veszély az, hogy az iszlám szélsőségesek, akik már berendezkedtek Közép-Ázsia legnagyobb részén, a hatalmi űrt kihasználva a vidéki szegény tömeg védelmezőjeként fognak fellépni. Az elűzött Akajev elnök éppen azzal tudta hosszú időre megnyerni mind Moszkva, mind a Nyugat támogatását, hogy felhívta a figyelmet a ténylegesen létező terrorista alvilágra, amely megpróbált beszivárogni Kirgizisztánba a rendszer megdöntése végett – áll az elemzésben. A lap szerint jelentős veszély az is, hogy a kirgizisztáni felfordulás az államhatalom általános összeomlásának előjele lehet Közép-Ázsiában, egy olyan térségben, ahol még nem fordult elő sikeres demokratikus hatalmi váltás. A szegénység, a szegények és a gazdagok közötti egyre növekvő vagyoni különbségek és a nemzetiségi vetélkedések valószínűleg csak növelik a zűrzavart.

THE GUARDIAN

A brit baloldali lap arra a következtetésre jutott, hogy az Akajev-féle rezsim elűzését a Fehér Ház a második Bush-kormányzat fő küldetésének, a „zsarnokság végvárai” ledöntésének újabb diadalaként fogja ünnepelni. Amit azonban a Fehér Ház nyereségként könyvel el, azt a Kremlben nyilván veszteségként fogják leírni. Jóllehet Moszkva nem követte el ugyanazokat a baklövéseket, és nem szenvedte el ugyanazt a megszégyenülést, mint Ukrajnában, a biskeki fordulat mégis megmutatta Vlagyimir Putyin gyengeségét, az orosz elnök ugyanis nem bizonyult „a posztszovjet térségben tenyésző gusztustalan rezsimek” hatékony védelmezőjének. Kirgizisztánban sem csupán demokraták és despoták ütköztek meg egymással; a konfliktus részben klánok és a bűnszervezetek közt zajlik.

HÁÁREC

Tétlenséggel vádolja Izrael a Palesztin Hatóságot a palesztinoknak átadott városokban a szélsőségesekkel szemben tanúsított fellépést illetően – írta az Háárec izraeli napilap. Az izraeli hadsereg úgy véli, a palesztinok „az ujjukat sem mozdították” annak érdekében, hogy a közelmúltban biztonsági ellenőrzésük alá vont Jerikóban és Túl-Karmban felkutassák a szélsőségeseket, és begyűjtsék azok fegyvereit. Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnök és Ariel Saron izraeli kormányfő február elején Sarm-es-Sejkben megállapodott, hogy öt ciszjordániai településben a biztonsági ellenőrzést a palesztin szervek fogják ellátni. A Háárec úgy tudja, az izraeli védelmi miniszter utasította a hadsereget, hogy Kalkilíját ne adják át, amíg Jerikóban és Túl-Karmban nem végeznek érdemi tevékenységet a palesztin szervek.