TALLÓZÓ

Államalkotó tényezőkként kívánja meghatározni a kisebbségeket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által kidolgozott kisebbségitörvény-tervezet – fejtette ki Varga Attila RMDSZ-es képviselő, a javaslatot kidolgozó munkacsoport tagja. Az erdélyi napilap hétfői számában az interjú készítője azt firtatta: átcsúszhat-e ez a meghatározás az alkotmány szűrőjén, az alaptörvény tudniillik nemzetállamként határozza meg Romániát. Varga szerint elképzelhető, egyesek azt fogják majd hangoztatni: a meghatározás nincs összhangban az alkotmánnyal. „Ma azonban már a politikai és a jogi valóság is meghaladta a nemzetállam alkotmányos óhaját” – mondta. Egy parlamentben politizáló szervezetnek meg kell próbálnia tágítani az adott törvényes vagy akár alkotmányos kereteket. „Olyan szöveget viszont nem érdemes benyújtani, amelyiknek nincs esélye az elfogadtatására” – fűzte hozzá. A tervezet nem használja a kollektív jogok kifejezést, de utal az egyéni és a közösségi jogok létjogosultságára. Megjeleníti az autonómia célját és megadja a kulturális autonómia szabályozási keretét. Arra a kérdésre, hogy a törvény miért csak választható lehetőségként ajánlja fel az autonómiát, Varga így felelt: az autonómia nem lehet kötelező valamennyi kisebbség számára, arra vonatkozik, amelyik kíván és képes élni vele.

u u u

A Krónika ugyanebben a számában – több más romániai magyar laphoz hasonlóan – Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét is idézte, aki szerint az RMDSZ csak látszatautonómiát ajánl. A Marosvásárhelyen nyilatkozó Tőkés szerint az RMDSZ munkacsoportja által kidolgozott tervezet elfogadása elvágná az utat egy olyan törvény megalkotása előtt, amely a valódi autonómiát rögzíti. Mint fogalmazott, a javaslat nem sok újat hoz az 1945-ös kisebbségi törvényhez képest. „A nemzetközi szinten jól kodifikált személyi elvű autonómia helyett az RMDSZ kulturális autonómiát ajánl, ez pedig meghatározatlan fogalom, s bármire rámondható” – vallja az EMNT elnöke.