TALLÓZÓ

A magyar gazdatüntetést kommentálta az osztrák napilap. Felhívta a figyelmet, hogy a szombati tüntetés kétezer résztevője között megjelent Csurka István, az ultranacionalista MIÉP elnöke is, akinek pártja 2002-ben nem jutott be a parlamentbe, s a politikailag már halottnak vélt Csurka a visszatérés lehetőségét szimatolja a parasztok tiltakozási hullámában. A tudósító szerint a Fidesz már jó ideje rámutatott a problémára, most azonban csak szóbeli szolidaritási nyilatkozatokat tett, s azzal vádolta meg a kormányt, hogy szándékosan halasztotta el a támogatások kifizetését, nyilvánvalóan azért, hogy papíron csökkentse a 2004-es költségvetési hiányt. A lap kommentárja megállapította, hogy a gazdák tiltakozása előzetesen eldöntheti a 2006-os választásokat. A magyar kormány gondosan megtervezett szélső-jobboldali politikai akciót lát a gazdák tiltakozása mögött. Ezt azzal támasztják alá, hogy az országban szervezett tiltakozó gyűléseken a szélsőjobboldali MIÉP tagjai is részt vettek. A kormány eddigi magatartása könnyűvé teszi a számára, hogy a kitagadottak bosszújára játsszon. Ugyanis túlságosan is olcsó és rendkívül arrogánsan is hat, ha a parasztok tiltakozását manipulációnak és politikai eszköznek nyilvánítják, és ezzel leminősítik. A kommentár felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktornak nem állhat érdekében, hogy bujtogatóként lépjen fel. Nyilvánvalóan megtanulta a legutóbbi választás leckéjéből, hogy aki polarizál, az nem számíthat többségre, és a hatalmat gyakorlók arroganciáját a választók megbüntetik. Néhány hónapja ugyanezen az alapon állították a párt élére az ideológiailag tiszta Gyurcsány Ferenc vállalkozót a súlyosan kimerült szocialisták. A gazdákkal kialakult konfliktus az első igazi politikai kihívás a számára. Ha vonakodik attól, hogy a témát fő kérdéssé nyilvánítsa, lehetőséget ad Orbánnak arra, hogy az ellenzéki politikus közvetítőként és békítőként lépjen fel. Ezzel pedig már elébe vágnának a dinamikus „fő mozgató” és a tapasztalt politikai profi közötti 2006-os választási párbajnak.

THE DAILY TELEGRAPH

„A nemzet biztonsága” előbbre való a terroristagyanús személyek szabadságjogainál a britek 61 százaléka szerint – derült ki a napilap közvélemény-kutatásából. A terrorellenes törvény reformjára benyújtott javaslat kapcsán megkérdezett 2014 személy mindössze három százaléka vélte úgy, hogy „a terroristagyanús személyek szabadságjogai” fontosabbak, 30 százalékuk pedig úgy gondolta, „a nemzetbiztonság megvédhető az állampolgári jogok veszélybe sodrása nélkül”. Ha a kettő közül kötelezően választani kell, a túlnyomó többség úgy vélekedett, hogy a kormánynak elsősorban a belbiztonságot kell védelmeznie. A felmérés eredménye jó hír a Blair-kormánynak, amelynek reformtervezetét hevesen támadja a konzervatív és liberális-demokrata ellenzék.