Márai Sándor bűvkörében Pozsonyban

Ötvös Anna kassai történész a Keresd a nőt!-szlogen jegyében azzal szerzett szakmai hírnevet, hogy mindent kiderített az írózseni feleségéről, Matzner Ilonáról, azaz Loláról, a kassai úrilányról, aki vállalva a kezdeti nélkülözést és a későbbi emigrációs bizonytalanságot, egy életen át kitartott férje mellett. Senki sem tudta, hogy mindvégig naplót vezetett, remek íráskészségről téve tanúbizonyságot. Nem sejthette, hogy sorai egyszer majd nyomtatásban is megjelennek. A két vaskos kötet 2022-ben látott napvilágot Ötvös Anna jóvoltából. 

Nem sokkal korábban, 2018-ban egy aukción felbukkant Márai Sándor húgának,  Grosschmid Katónak a tinédzser-kori naplója, amelynek eredeti példánya Várpalotán tekinthető meg, a belőle készült könyv viszont bárki számára elérhető. Bal oldalon az erdeti kézírás látható, jobb oldalon ugyanaz nyomtatott változatban. 

Grosschmid Kató 1918 márciusában, a 14. születésnapján kapta pedagógus végzettségű édesanyjától a könyvecskét, azzal a bejegyzéssel, hogy mostantól már nem gyerek, és ideje, hogy feljegyezze gondolatait, Ugye érezzük a pedagógia megfontolást? A naplóírás ugyanis az önművelés egyik legjobb eszköze: segíti az önkifejezést, rendszerességre szoktat, és alapja az őszinteség, hiszen az ember magának írja le mindazt, amit fontosnak tart. Kató kezdetben lelkesen lejegyezte, hová utazott, hogyan zajlott az élet ebben a négy gyermekes kassai családban, mi történt a suliban és kikkel bulizott a hétvégén. Később a bejegyzések megritkultak, majd a város Csehszlovákiához csatolása után teljesen elhaltak. 

Ötvös Anna utánajárt a barátnőknek, barátoknak. Kiderítette, hogy mindannyian elsőrangú polgári famíliákból származtak, édesapjuk komoly tisztséget töltött be a város gazdasági, társadalmi, politikai életében. És hogy a szülők baráti köre határozta meg a gyerekek kapcsolatrendszerét. Sándor bátyját Kató összesen kilenc alakalommal említi, talán a hat év korkülönbség miatt. Általában Sanyi utazásairól vagy egészségi állapotáról ír, de a költőpalánta első nyilvános szereplése is bekerül naplójába. Sanyi a Kassai Katolikus Autonóm Kör közgyűlésén olvasott fel három verset Emlékkönyv című debütáló kötetéből, amelyet saját költségen adott ki 100 példányban. A biztató méltatásban az áll, hogy remélik, az ifjú poéta sok babért arat még írói munkássága során. Nos, fején ütötték a szöget. 

A keddi pozsonyi est, amelyet a nemzeti gyásznapon rendeztek, Márai Sándor Mennyből az angyal című 56-os versével kezdődött. Ezt az ikonikus költeményt Bárdos Ágnes adta elő, aki később Kató naplójának részleteit is felolvasta. Ezek után megtudhattuk, hogy Márai emigrációjának első (illetve Nápoly után második) helyszínén, a festői dél-olaszországi Salernóban is vannak színesfém-tolvajok, akik értésesítették az író első mellszobrát. És azt is, hogy vannak még gáláns mecénások: Dr. B. Szabó Gábor budapesti ügyvéd adományának köszönhetően másodszor is elkészült Kocsis Miklós szobrászművész mellszobra, amelynek gipsz mását a mecénás a Magyar Kultúra Múzeumának adományozta. A szobor jelenleg itt látható, az író születésnapján, április 11-én pedig a kassai Márai-házba kerül. Dr. B. Szabó Gábortól megtudhattuk, hogy a városvezetés döntése alapján a salernói idegenvezetők kötelezően Márai mellszobránál kezdik a túrát, és mindent elmondanak a magyar íróról, aki imádta Olaszországot, ahol tizenhárom évet töltött. Amikor feleségével t New Yorkba költözött, nem érezte jól magát, tovább kellett mennie a kaliforniai San Diegóba, ahol hasonló a klíma, mint Salernóban. 

Az est megkoronázásaként Hirtling István budapesti színművész Márai-estek sorozatából a Kassától az óceánig című rész hangzott el, Mészáros Tibor irodalomtörténész és Tárkány-Kovács Bálint cimbalom-művész közreműködésésével – aki nem mellesleg generációjának egyik legtehetségesebb zenésze, új megvilágításba helyzete a hagyományos népzenét. Márai Sándor különleges élete, megalkuvást nem ismerő egyénisége mindenkit megbabonázott. Sok Márai-estet láttam-hallottam, amióta egyáltalán ki szabad mondani az író nevét. Voltak köztük túlspilázott, hatásvadász estek, és teljesen elbaltázott próbálkozások is. Most először éreztem, hogy az író személyisége találkozott a műveiből felolvasó színész személyiségével. Hirtling István 90 percre Márai Sándorrá vált, vele együtt élhettük át a tépelődést, a honvágyat, felesége elvesztésének fájdalmát, de az író kevésbé ismert, viszont annál érdekesebb humoros énjét is. 

Én a magam részéről sokat gazdagodtam. Köszönet az élményért a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának, a Liszt Intézetnek, valamint a Hagyományok és Értékek Polgári Társulásnak.