TALLÓZÓ

A határon túli magyar politikai vezetők szabadkai tanácskozásának fontosságáról értekezik hét végi számában az újvidéki lap, amely szerint a találkozóra éppen jókor került sor, és már látszanak is a gyümölcsei. Purger Tibor, az újság washingtoni tudósítója – aki résztvevője volt a szabadkai összejövetelnek – rámutat: úgy látszott, a nagy neki- és ellenbuzdulások magyar vonatai olyan elemi erővel vágtatnak egymás felé, hogy megállítani már nem lehet őket. A szerző tág teret szentelt a szabadkai találkozóhoz vezető eseményeknek, egyaránt keményen bírálva a magyar kormányoldalt és az ellenzéket a népszavazást megelőző „piszkos kampány” miatt. Saját tapasztalataiból merítve a cikkíró megállapítja, hogy a szabadkai tanácskozás figyelemre méltó egységben zajlott, de szerinte a mindössze 15 év alatt „nagykorúsodott” magyar politikai színtéren egyesek még mindig nem tudják elképzelni vagy lenyelni, hogy kisebbségi helyzetben is lehet komolyan és felelősségteljesen politizálni.

DNEVNIK

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elégedett azzal, hogy lépésről lépésre megvalósul a vajdasági magyarok perszonális autonómiája. Ettől az autonómiától senkinek sem kell félnie Szerbiában – mondta az újvidéki napilapnak adott nyilatkozatában. A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke rámutatott, létrejöttek a törvényi lehetőségek az autonómia működéséhez, és jók annak kilátásai, hogy belátható időn belül a gyakorlatban is meghonosodjék ez a forma. Kasza elutasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint az etnikai képviseleti arányok figyelembe vétele a vajdasági kisebbségi problémák megoldásában kedvezőtlen hatással lesz a demokratizálódásra. „Kiderült, az etnikai kulcs alkalmazása nélkül ki vagyunk szorítva minden állami intézményből. Aki bírálja a vajdasági magyarok perszonális autonómiáját, először arra adjon választ, hogy a tartományi intézményekben miért nincsenek képviselve a magyarok számarányuknak megfelelően” – mondta.

Trianoni hisztéria című írásában foglalkozik a Dnevnik a magyar nemzetegyesítési törekvésekkel és a Trianon című film erdélyi bemutatója körül kibontakozott vitával. A napilap megállapítja: a magyar diaszpóra kérdése nem került le a napirendről a kettős állampolgárságról szóló népszavazással. Nemzetközi szövetségek, különféle kisebbségi és nemzeti szervezetek és egyes kultúrkörök keresik Magyarország és a szomszédos országok magyar szervezetei közötti szilárd együttműködés formáit. „Az ilyen törekvések központjában mindig és újból Trianon áll! – írja a lap, s idézi a román sajtó írásait, melyek szerint mostanság Koltay Gábor Trianon című filmje igazi hisztériát keltett Erdélyben és a romániai kultuszminisztériumban.