TALLÓZÓ

A Hamász radikális palesztin szervezet – legalábbis a mérsékelt szárny egyik funkcionáriusa szerint – nem zárja ki kategorikusan Izrael elismerését. Haszan Juszef, a ciszjordániai Hamász-szervezet vezetője a Financial Times Deutschlandnak nyilatkozott, s a német lapban megjelent interjúban kijelentette: „Ha Izrael kivonul a Gázai övezetből, a Jordán nyugati partjáról és Kelet-Jeruzsálemből, döntést fogunk hozni.” A Hamász-vezető egy nappal az után nyilatkozott, hogy a palesztin elnökválasztáson a mérsékelt politikus hírében álló Mahmúd Abbász győzött. Juszef pozitívan szólt arról is, hogy a radikális palesztin szervezeteket esetleg tárgyalások útján rá lehetne bírni a fegyvernyugvásra. „Nagyon érdekeltek vagyunk a párbeszédben. Meghallgatjuk, hogy Abu Mazen testvérnek (Mahmúd Abbásznak) mi a mondandója. Meglátjuk, hogy az, amit mond, összeegyeztethető-e a palesztin nép érdekeivel – közölte a politikus, de feltételeket is támasztott: – Számunkra fontos, hogy megszűn-jenek az izraeli támadások, Izrael az összes foglyot szabadon bocsássa, és elismerje a palesztin jogokat.” A Financial Times megjegyezte: a Hamász fellegvára nem Ciszjordánia, hanem a Gázai övezet, s onnan olyan hangok hallatszanak, hogy a szervezet nem adja fel az ellenállást. A Hamász a palesztin elnökválasztás bojkottjára szólított fel, de Juszef szerint a választás eredményeit tiszteletben tartja.

THE TIMES

Négy hónappal a választások előtt egy éve nem látott csúcspontra emelkedett a kormányzó baloldali brit Munkáspárt népszerűségi mutatója az iraki háború körüli, nem szűnő viták és a vezetésben újra fellángolt belvillongások ellenére. A brit lap megbízásából elvégzett szokásos havi országos közvélemény-kutatás eredményei szerint a Labour támogatottsága a teljes választói mintán belül 38 százalékos, egy ponttal magasabb, mint a múlt hónapban. Az ellenzéki Konzervatív Párt 33 százalékon stagnál, a harmadik legnagyobb parlamenti erőt adó liberális demokraták szintén nem mozdultak el korábbi 20 százalékos támogatottságukról. A brit választási aritmetika szerint a kormányzó Munkáspárt újból – egymás után harmadszor – jelentős, jóllehet, a jelenlegihez képest megcsappant többséggel vonulhatna be az újjáválasztott alsóházba, ha a választási eredmények a most ismertetett népszerűségi adatokat tükrözik. A Labour 1997-ben, majd 2001-ben is földcsuszamlásszerű győzelmet aratott; többsége az összes többi frakció együttes létszámához képest most 159 fő a 659 tagú alsóházban. A konzervatív táboron belüli elkeseredett hangulatra jellemző, hogy a kedden közölt januári felmérés szerint a tory választóknak is csak alig 28 százaléka bízik pártja biztos választási győzelmében; tavaly augusztusban még 45 százalékuk számított erre.