TALLÓZÓ

Hetvenhét Németországban és Ausztriában élő, az egykori Csehszlovákiából kitelepített szudétanémet beadvánnyal kíván fordulni a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, amelyben elkobzott vagyona visszaadását, vagy anyagi kártérítést követel – írta a cseh lap. A szudétanémetek nem a Beneš-dekrétumok semmissé nyilvánítását követelik, hanem azoknak a vagyoni károknak a jóvátételét, amelyeket a II. világháború után okozott nekik Csehszlovákia. A II. világháború utáni vagyonelkobzások ellentétesek az alapvető emberi szabadságjogokról megkötött európai szerződéssel, állítja Thomas Gertner, a szudétanémetek jogi képviselője. Szerinte ha a strasbourgi bíróság a szudétanémeteknek ad igazat, akkor Csehországnak vissza kellene adnia az elkobzott vagyont, vagy kártérítést fizetnie. Gertner szerint az EU bővítése után jó esély van arra, hogy az európai fórumok igazat adjanak a szudétanémeteknek. Vít Schorm, Csehország kormánymegbízottja az Európai bíróság mellett viszont azt állította, hogy a beadványt nem ismeri, s ezért nem tudja kommentálni. A cseh igazságügyi tárca szerint a szudétanémeteknek nincs nagy esélyük arra, hogy a bíróság az ő javukra döntene. A szudétanémetek gyako német megbékélési nyilatkozat aláírása után bejelentették, hogy Strasbourghoz kívánnak fordulni, mert úgy érzik a német kormányzat lemondott érdekeik védelméről. A csehszlovák hatóságok 1945 decemberében 300 milliárd koronára becsülték a németektől elkobzott vagyon értékét. Jan Mlynárik Prágában élő szlovák történész szerint viszont az elkobzott vagyon értéke mintegy 800 milliárd korona lehet. Egy korabeli lapban megjelent elemzés szerint ebből a vagyonból két év alatt mintegy 500 milliárdnyit elloptak, s így az állam kezébe csak 300 milliárd került. (-kes)