TALLÓZÓ

Az Izvesztyija szerint a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tudta, hogy a moszkvai metró sebezhető. A két hónapja lezajlott gyakorlat ugyanis kimutatta a metróbiztonsági és a különleges szolgálat felkészületlenségét a földalatti terrorcselekmények elhárítására és következményeinek felszámolására. Ezért az FSZB – mint azt egy vezető tisztségviselő szűk körben elismerte – csodálkozott is, miért nem kíséreltek meg a terroristák már korábban földalatti merényletet. A metrómerénylet a Kommerszant szerint is várható volt. „Samil Bászájev szélsőséges csecsen gerillavezér a föld alól támadt, ahogyan éppen egy éve megígérte” – emlékeztetett szalagcímében a lap, amely két konkrét indítékot tételezett fel a merénylet mögött: Vlagyimir Putyin államfő bejegyzését a márciusi elnökválasztás jelöltjeként, illetve azt a (Putyin által egyébként elvetett) képviselői indítványt, hogy az elnöki megbízatást hosszabbítsák meg hét évre.

THE SUNDAY TIMES

A brit hírszerzés az iraki háború előtt háromszor is figyelmeztette Tony Blair miniszterelnököt a tömegpusztító fegyverekről szóló értesülések bizonytalanságára – írta a lap. Robin Cook, Blair volt külügyminisztere, aki az iraki háború elleni tiltakozásul még annak kitörése előtt minden kormánytisztségéről lemondott, azt mondta: mindez éles ellentétben áll a 2002 szeptemberében nyilvánosságra hozott hírszerzési dosszié azon kulcselemével, amely szerint az iraki tömegpusztító fegyverek 45 perces bevetési készültségben voltak. Geoff Hoon védelmi miniszter azonban múlt héten azt mondta: a háború megindításáról hozott döntésben nem volt lényeges elem a 45 perces bevetési készültségről szóló értesülés. A The Observer, a vasárnapi baloldali brit lap meg nem nevezett forrásra hivatkozva írta, hogy a brit kormány szupertitkos lehallgató központja (GCHQ) az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség kérésére, az ENSZ-beli kémtevékenységet tiltó egyezményt megsértve segített a biztonsági tanácsi tagországok küldötteinek lehallgatásában az Irak elleni új BT-határozat vitája előtt.