TALLOZÓ

Egy orosz tábornok szerint a csecsen lázadók kapcsolatban állnak az al-Kaidával és egy nemzetközi toborzóhálózattal, amely profi zsoldosokat szállít az észak-kaukázusi térségbe. Valerij Baranov vezérezredes szerint Afganisztánban olyan alaposan készítették fel a felforgatókat, hogy kiképzésük két évig is eltartott. Mindössze két-három tárgyat tanultak, vallást, felforgatást és lövészetet. „Nagyon jól képzett specialisták kerültek ki innen, akik a legördöngösebben aknák készítéséhez is értenek” – jegyezte meg. Baranov rámutatott, hogy a Szerzseny-Jürt közelében nemrég megsemmisített banda tagjai között nyugat-európai zsoldosok is voltak.

BILD AM SONNTAG

A NATO új főtitkára szerint a védelmi szervezet az iraki helyreállításban nagyobb szerepet játszhatna, de prioritása továbbra is a békefenntartó tevékenység Afganisztánban. Jaap de Hoop Scheffer a német újságnak írt cikkében rámutat, hogy a NATO nagyobb iraki szerepvállalásáról lehet tárgyalni, de azt senki sem vitatja, hogy a védelmi szervezet fő missziós területe most Afganisztán. A NATO jelenleg logisztikai támogatást nyújt a közép-iraki területeken állomásozó, lengyel parancsnokság alatt álló nemzetközi hadosztálynak, és egyelőre nincs szó arról, hogy a szervezet fokozná szerepét Irakban.

DE STANDAARD

Évente több csúcsszintű találkozót szorgalmaz az amerikai és az európai vezetők között a transzatlanti kapcsolatok feszültségeinek oldására a belga külügyminiszter. Louis Michel a flamand lapban közölt cikkében aláhúzta, hogy az EU-nak és az Egyesült Államoknak mielőbb át kell térniük a stratégiai párbeszéd új, szorosabb formáira. Szerinte évenként több mint egy csúcsszintű találkozóra van szükség. Colin Powell amerikai külügyminiszternek és Javier Solanának, az EU közös külpolitikája főképviselőjének szinte napi kapcsolatot kellene fenntartaniuk egymással. Ezenkívül Michel szükségesnek tart több rendszeres külügyminiszteri és államfői szintű tanácskozást a két partner között.

THE SUNDAY TIMES

Legalább 100 ezer kelet-európai roma utazik majd az EU-bővítés után Nagy-Britanniába, az egyetlen olyan nagy európai uniós országba, amely a kelet-európai csatlakozók előtt a bővítés pillanatától teljesen megnyitja munkaerőpiacát és jóléti rendszerét. A brit lap szerint Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában és a többi csatlakozó országban 1,7 millió cigány él, s a bővítés után érkezők „ugyanúgy hozzájutnak a brit egészségügyi ellátáshoz, oktatási rendszerhez és nyugdíjkedvezményekhez, mint a britek” (valójában az uniós állampolgárok közül is csak azok, akik legálisan élnek Nagy-Britanniában, és törvényes jövedelmet mutatnak fel).