TALLÓZÓ

Tirana hivatalosan kérte a Vatikánt és Róma polgármesterét, hogy Kalkuttai Teréz anya római szobrának leleplezésekor ne csak macedóniai szülőhelyét, hanem albán származását is tartsák tiszteletben. Albánia római nagykövete, Pellumb Xhufi aggodalmát hangoztatta Walter Veltroni római polgármesternek amiatt, hogy a Nobel-békedíjas katolikus apáca tervezett szobrát egy olyan téren állítják fel, amelyet Macedóniának akarnak elnevezni, és a szobor talapzatán is csak macedón nyelvű, cirill betűs felirat lesz, elhallgatva Teréz anya albán nemzetiségét. A tiranai külügyminisztérium közleménye szerint a római polgármesteri hivatalban biztosították Xhufit: „Nem valószínű, hogy ez így fog történni.” Az albán kormány hasonló értelmű beadvánnyal fordult a Vatikánhoz is. A múlt héten 10 albán értelmiségi küldött levelet az olasz főváros polgármesterének, az apáca nemzetiségének feltüntetését kérve a feliraton. „Arra kérjük Önt, hogy állítsa le ezt a Teréz anya személyiségét és munkásságát elbitorló, szolgai vállalkozást... Bízunk benne, hogy Ön nem lesz részese egy olyan vállalkozásnak, amelyben politikai érdekektől vezérelve meghamisítják a történelmet” – állt a levélben. Az Albán Tudományos Akadémia állásfoglalásában leszögezte: Teréz anya nemzetisége „világszerte elismert tény”, megjegyezve, hogy 1979-ben, a Nobel-békedíj átvételekor a szent életű apáca kijelentette: „Hazám Albánia.” Kalkuttai Teréz anya, eredeti albán nevén Agnese Gonxha Bojaxhiu, 1910-ben született a macedón fővárosban, Szkopjéban és 1997-ben hunyt el az indiai Kalkuttában. Szobrát várhatóan augusztus 26-án, születésének 93. évfordulóján leplezik le Rómában, a Vatikán októberben tervezi boldoggá avatását.