Szeparatizmussal vádolják a VMSZ-t

Belgrád. A Vajdaságban parázs vitákat gerjeszt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elképzelése kilenc észak-bácskai és észak-bánáti önkormányzat társulásáról. A délvidéki magyar pártot az elképzelés miatt szövetségesei is élesen bírálják.

A VMSZ hét, javarészt észak-bácskai és két észak-bánáti település (Szabadka, Zenta, Magyarkanizsa, Becsej, Ada, Topolya és Kishegyes, illetve Csóka és Törökkanizsa) képviselő-testülete elé jegyzőkönyvet terjesztett az önkormányzatok együttműködéséről, illetve javaslatot tett arra, hogy említett települések térségbeli közbiztonsági alapítványt hozzanak létre.

Eddig hét önkormányzat fogadta el a dokumentumokat, Topolyán és Szabadkán még nem szavaztak róla. A javaslatok a minap kerültek Szabadka önkormányzatának napirendjére, de az ellenzék mellett a VMSZ-szel szövetséges Demokrata Párt (DS) és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV), illetve a horvát képviselők is tiltakozva kivonultak az ülésteremből, megbénítva ezzel az önkormányzat munkáját.

A DS és az LSV felelőtlennek tartotta a VMSZ elképzelését, azzal vádolta a pártot, hogy etnikai alapú önkormányzati szerveződést hoz létre, amelyben a VMSZ lenne túlsúlyban. Mindkét párt azzal a javaslattal állt elő, hogy népszavazás döntse el, szükség van-e erre. Nenad Canak, az LSV elnöke arra figyelmeztette Belgrádot, hogy Koszovó megosztásának kísérlete a Vajdaság megosztásához vezethet. A szerbiai szocialisták szeparatizmussal vádolták a VMSZ-t.

Józsa László, a VMSZ szabadkai önkormányzati frakciójának vezetője az MTI-nek nyilatkozva elutasította a vádakat. Egyáltalán nem titok – mondta –, hogy az önkormányzatok együttműködésének ötlete a VMSZ területi autonómiakoncepciójából származik, de az elképzelés megvalósításának már nincs etnikai jellege. A törökkanizsai önkormányzatban például egyáltalán nem képviselik magukat magyar pártok vagy szervezetek, noha a településen jelentős lélekszámú magyarság él.

Józsa szerint az önkormányzatok társulása regionális érdekeket jelenít meg, és kiváló példája lehet olyan önkormányzatok együttműködésének, ahol azonosak az infrastrukturális és gazdasági problémák, egyformán hiányzik a logisztikai háttér és magas a munkanélküliség. A hatályos jogszabályok lehetővé teszik az önkormányzatok ilyen szerveződését – szögezte le Józsa.

Kasza József, az VMSZ elnöke szerint elkerülhető lett volna a „támadáslavina”, ha Szabadka VMSZ-es polgármestere a dokumentumok előterjesztése előtt felveszi a kapcsolatot a koalíciós partnerekkel. A pártelnök azonban rámutat arra, hogy az utóbbi időben egyre több támadás éri a VMSZ-t és a délvidéki magyarokat, s felmerül a gyanú, hogy szervezett akcióról van szó.

„Nem csoda, hogy a szocialisták szeparatizmussal vádolják a magyarokat, mert korábban is ezt tették. Az viszont már meglepő, hogy Nenad Canak Koszovóval von párhuzamot” – mondta Kasza. A VMSZ elnöke leszögezte, hogy a délvidéki magyarság nem akarja kettéosztani a Vajdaságot, s nem is akar határváltoztatást, az elmúlt tíz év borzalmainak fényében pedig végképp nincsenek ilyen gondolatai.

Kasza a következő napokban vitatja meg a nézeteltéréseket legfőbb vajdasági szövetségesének tekintett Nenad Canak tartományi parlamenti elnökkel és Zoran Djindjics szerb kormányfővel, aki elnöke a DS-nek.