<p>Várom a szombatot, és nem csak azért, mert végre hétvégére esik március 15-e és igazi tavaszi időre van kilátás. Az elnökválasztás első fordulója a demokrácia valódi ünnepe lehet, hiszen széles a paletta, szinte mindenki megtalálja a maga ízlése szerinti jelöltet és a szíve szerint szavazhat, a „bölcs, állampolgári döntést” pedig a második fordulóra hagyhatja.</p>
Szavazásra fel!
A demokratikus, titkos szavazásban az az igazán jó, hogy az ember a végén a szavazófülkében egyedül marad, és úgy dönt, ahogy akar. A választási kampány során mindenki a saját igazáról próbál bennünket meggyőzni, ki érzelmekkel, ki észérvekkel operál. De nem kell bedőlni, bármennyire is próbálnak bennünket meggyőzni, ez nem más, mint kampány. Nincs olyan, hogy valakinek kötelező volna bárkit is támogatni, egyetlen jelölt sem tökéletes, ezt felejtsük el. Ilyen a szocializmusban volt, meg az elmúlt hétvégén Észak-Koreában, ahol csak a PÁRT jelöltjeire lehet szavazni, és aki nemmel szavazott, annak külön urnába kellett raknia a voksát, s már vitte is a titkosszolgálat.
Demokráciában a részvétellel legitimizáljuk a rendszert. Legyen majd Robert Fico vagy Andrej Kiska az új államfő, esetleg az ellenzék valamelyik jelöltje, legitimitását és a lakosság demokráciába vetett hitét a részvétel mutatja majd meg. Mindenkinek megadatik a lehetőség, hogy döntsön, milyen értékek a legfontosabbak számára. Azok a magyarok, akik úgy érzik, hogy az államfőválasztás során is fontos, hogy magyar jelöltre szavazzanak, támogathatják Bárdos Gyulát, de fogadják el azoknak az érvelését is, akik esetleg más értékrend alapján döntenek, és nem a jelölt nemzetisége kerül náluk az első helyre. Szerencsére több jó jelölt is van.
Már most mindenki tudja, hogy a második forduló lesz az igazán érdekes, ott derül ki, hogy Robert Fico tábora vagy ellendrukkerei vannak-e többen. Az agresszív, alattomos ellenkampányból látszik, hogy Ficóék már Kiskától tartanak a legjobban, mert ha ő kerül a második fordulóba, valószínűleg képes lesz maga mögé állítani a standard politikai pártokból kiábrándultakat és a többi jobboldali jelölt szavazóit is. Tény, hogy nincs politikai tapasztalata, de elnökként nem az országot kell majd vezetnie, hanem leginkább reprezentálnia. Ha körülnézünk a környező országokban, a túl erős akaratú vagy jogkörű elnökök nem nagyon váltak be eddig, nekünk sem kellene feltétlenül ebbe az irányba elmozdulni. Tehát megvan az esélye, hogy az elnöki palotára pályázó kormányfő bukjon egy csúnyát, s egy elveszített választás után már nagyon rossz szájízzel fog tovább kormányozni.
De ez még egy kicsit odébb van, két választási forduló áll előttünk, tehát – érzelem, vagy értelem – a lényeg: szavazásra fel!
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.