Uniós biztos: a jogállami jelentés nagy hatással van a pozitív tagállami reformok előmozdítására

Mint mondta, a jelentés évről évre fejlődik, és konszolidált gyakorlattá vált, amelyet a tagállamok és az uniós intézmények teljes mértékben magukévá tettek, és lehetővé tette a tagállamok számára, hogy reformtörekvéseiket oda összpontosítsák, ahol a legnagyobb szükség van rá.

„Az Európai Bizottság a jelentés elkészítése során továbbra is az összes tagállam számára nyilvános, közös módszertant alkalmazza, amely lehetővé teszi az objektív elemzést” – hívta fel a figyelmet. 

Jourová szerint számos tagállam folytatta vagy véglegesítette az igazságszolgáltatás függetlenségének megőrzését vagy megerősítését célzó reformokat. „Ezen a területen azonban továbbra is fennállnak komoly aggályok, és egyes esetekben romlást tapasztaltunk, és például a bírák, ügyészek és bírósági alkalmazottak javadalmazása, valamint a munkaerőhiány egyes országokban még mindig aggodalomra ad okot” – tette hozzá. 

A biztos méltatta, hogy a tagállamok további lépéseket tettek a korrupció megelőzése érdekében, például integritási intézkedések bevezetésével vagy megerősítésével, továbbá, hogy több tagállam büntetőjogi reformokat hajtott végre a korrupció elleni küzdelem megerősítése érdekében. 

„Egyes tagállamokban azonban még mindig nem vizsgálják ki a magas szintű korrupciós ügyeket, büntetőeljárás sem indul” – jelentette ki. 

A médiaszabadsággal és pluralizmussal kapcsolatban a biztos megjegyezte, hogy több tagállam is elfogadott az újságírók biztonságát és munkakörülményeinek javítását célzó intézkedéseket, pozitív fejlemények történtek a médiatulajdonlás átláthatóságának növelésére irányuló erőfeszítések terén is. „Néhány tagállamban azonban továbbra is aggodalomra ad okot az állami hirdetések terjesztésének és a közokiratokhoz való hozzáférés átláthatóságának hiánya. A nemzeti közszolgálati műsorszolgáltatók független irányításával kapcsolatban egyes tagállamokban problémák merültek fel, amelyek továbbra is megoldatlanok” – fűzte hozzá. 

Jourová bírálta, hogy néhány tagállamban még mindig nem hoztak létre akkreditált nemzeti emberi jogi intézményt, sőt néhány esetben a civil társadalmat aláássák és nem bocsátanak a civil szervezetek rendelkezésére elég finanszírozást. „Ezen túlmenően a tagállamok egy részében a civil tér szűkülése figyelhető meg, ami aggodalomra ad okot” – hívta fel a figyelmet.