Orbán a magyar gazdaság fellendülését várja 2025-től

Orbán Viktor az eseményt Gulyás Gergely és Kovács Zoltán társaságában nyitotta meg. A miniszterelnök először részvétet nyilvánított a magdeburgi karácsonyi vásáron történt támadás áldozatai kapcsán, amelyet „már-már menetrendszerű terrortámadásnak” nevezett, és összefüggésbe hozta a migrációs válsággal. Hangsúlyozta, hogy a politikai következtetések levonásával érdemes várni.

Az uniós elnökséget sikeresnek értékelte, több mint ezer tanácskozást tartottak, és jelentős dokumentumokat fogadtak el. Hangsúlyozta, hogy a munka intenzitása magasabb volt, mint korábban, és kiemelte, hogy ilyen mértékű elszigeteltséget még nem tapasztalt, miközben Magyarországon tartották a legnagyobb diplomáciai eseményeket. Az uniós bővítés kapcsán örömmel fogadta Bulgária és Románia schengeni csatlakozását, amely Magyarország számára is előnyös, mivel több határátkelő nyílik, és javulhat a határforgalom.

Az orosz–ukrán háborúról szólva Orbán elmondta, hogy az európai országok többsége azt tartja Európa háborújának, míg Magyarország politikája szerint két szláv ország konfliktusáról van szó. Ez az álláspont korlátozta az elnökségi munka mozgásterét, de Orbán szerint a békemissziókat sikerült az uniós elnökségtől külön kezelni. A háború gazdasági következményeit kiemelve rámutatott, hogy a béke megteremtése és a szankciók eltörlése elengedhetetlen az infláció megszüntetéséhez és a gazdasági fellendüléshez.

A magyar gazdaság helyzetéről szólva Orbán optimista képet festett. 

Szerinte 2025 a magyar gazdaság számára kiemelkedő év lehet, mivel „időben észlelték a szükséges lépéseket”. 

A BMW debreceni gyárának megnyitását „dimenzióváltásnak” nevezte, amely az elektromobilitás jövőjét jelképezi. Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország energetikai helyzete biztosított Bulgária és Románia révén, és nem függ az ukrán gáztól. A bérek emelkedését üdvözölte, de „bérpukkanásként” jellemezte, amelyet további növekedés követhet.

Orbán beszélt a nemzeti konzultáció sikeréről is, amely szerinte visszaigazolást nyújt a kormány gazdaságpolitikai irányáról. Több mint 1,2 millió ember töltötte ki a kérdőívet, ami alapján a következő évben olyan intézkedések várhatók, amelyek korábban nem voltak. Kiemelte a fiatalok és kisvállalkozók támogatását, valamint a nagy beruházások jelentőségét.

Bírálta az európai vezetést, amiért nem veszik figyelembe az új geopolitikai realitásokat, különösen Donald Trump esetleges visszatérésének hatásait. Úgy véli, Európának fel kellene ismernie, hogy a világ változik, és az új korszak lehetőségeit ki kellene használni. Az európai versenyképesség csökkenését aggasztónak nevezte, és szerinte Magyarország feladata volt az elnökség alatt, hogy iránymutatást adjon a hanyatlás megállítására.

A politikai vitákkal kapcsolatban Orbán elutasította, hogy az ellenzékkel foglalkozzon, mondván, hogy a kormány feladata az emberek problémáinak megoldása. Az ellenzék szerinte „agresszív hőbörgő” politikát folytat, amely nem a kormány dolga. Hangsúlyozta, hogy ő csak az EU vezetőivel hajlandó vitázni. 

„Sosem fogok olyanokkal vitatkozni, akiknek a gazdáik Brüsszelben vannak, én majd a gazdáikkal vitatkozom, sőt, le is akarom őket győzni” 

– tette hozzá.

(Telex, 24.hu)