Srba-ügy: bűnözés és politika

A korrupciógyanús ügy szálai Srbához vezettek, aki másfél éve úgymond magára vállalta a hibát, elhagyta a külügyet, s most a merénylettel bosszút akart állni Slonkován. Az ügyet a gyilkosságra felbérelt személy, Karol Rziepel – egyébként visszaeső bűnöző és narkós – árulta el a rendőrségnek, azt állítván, hogy ő ugyan bűnöző, de nem gyilkos. A négy letartóztatott személy között van Srba, valamint vállalkozó barátnője Eva Tomšicová és két vidéki vállalkozó. Az egész vád alapvetően Rziepel vallomására épül, amit a többiek is – Srba kivételével – megerősítettek. Srba azonban tagadja a vádakat, s azt állítja, hogy ő nem adott semmiféle utasítást az újságírónő meggyilkolására, s az egész nem más, mint „titkosszolgálati játék”.

A ma ismert tények nyilvánvalóan Srba ellen vallanak. Ugyanakkor a cseh sajtó nem győz csodálkozni azon, hogy az intelligensnek tartott Srba ilyen gyatra, önképzőköri módon próbálta volna megszervezni a gyilkosságot. Ez igen gyanús. Egy másik változat szerint az egészet Tomšicová szervezte, aki Srba állítólag „kielégítetlen” barátnője, vállalkozói partnere. A harmadik forgatókönyv a Srba által említett „titkosszolgálati játék”. Az illetékes rendőrségi és ügyészségi szervek közölték, hogy az ügy felderítése és tisztázása nyilvánvalóan hónapokat vesz igénybe. Ezért a négy vádlott előzetes letartóztatásban marad. Ugyanakkor a nyomozás érdekében hírzárlatot rendeltek el a hatóságok, ami azt jelenti, hogy hivatalos információkat nem kívánnak közölni a vizsgálatok részeredményeiről.

Ez természetesen nem gátolhatja meg a sajtót, hogy a maga lehetőségeihez mérten foglalkozzon az üggyel. Bár jelenleg a Srba által kitervelt gyilkossági kísérlet változata áll az érdeklődés középpontjában, egyre több szó esik a lehetséges politikai-titkosszolgálati háttérről is, illetve az összefüggésekről, s arról, hogy ki ellen irányult az egész dolog. ĺgy került nyilvánosságra az a tény, hogy Srba autójában 30 millió cseh koronát találtak egy reklámszatyorban. Hogy miért volt ez a temérdek készpénz csak úgy a kocsiban, azt nem tudni. Kiderült az is, hogy Srba még a magas külügyminisztériumi tisztségében is a cseh katonai titkosszolgálatok ügynöke volt. Hogy mivel foglalkozott konkrétan, mit s kinek jelentett, azt szintén nem tudni. Jan Kavan volt cseh külügyminiszter azt állítja, hogy Srba ezen kötelezettségéről neki nem is volt tudomása. Ez is furcsa dolog. Ráadásul Kavan mint kormányfőhelyettes felelős volt a titkosszolgálatok munkájának koordinálásáért is 2000 májusától egészen most júliusig.

Politikailag az ügy éppen Kavan számára a legkellemetlenebb, egyes vélemények szerint talán ellene is irányult. A bizonyítékok azonban hiányoznak, s Kavan lemondását a mérvadó politikusok közül eddig csak Václav Havel államfő követelte. Kavan ugyanis most egy évre az ENSZ Közgyűlés elnöke lett, s legközelebbi munkatársait is magas fizetésekkel viszi New Yorkba. Azonkívül parlamenti képviselő és az Európai Konvent három cseh képviselőjének is az egyike. A londoni emigrációból Prágába a rendszerváltás után visszatért politikus sosem tartozott a cseh társadalom kedvencei közé. Múltja is eléggé zavaros, s Kato fedőnéven állítólag a kommunista titkosszolgálatokkal is együttműködött. Egy bírósági döntés szerint azonban ez nem volt tudatos. Ugyanakkor egyre több a jele annak, hogy minisztersége idején bizony volt egy-két korrupciógyanús ügy a tárcánál. A moszkvai Cseh Ház esetéhez hasonló a Prágához közeli Štiřín kastély felújításának és konferenciaközponttá való átalakításának az esete is. Ott is állítólag magáncégek húztak nagy hasznot az állami megrendelésekből, s az ügy ma sincs tisztázva. Ebben is központi szerepe volt Srbának, ami valószínűleg azért még sem véletlen. Kavannal is volt az ügynek összefüggése. Néhány napja ismét előkerült a zágrábi cseh nagykövetség felújításának esete is, ahol szintén állami pénzekkel való manipulációról írt a sajtó, amelyben állítólag az ottani cseh nagykövet játszotta a főszerepet. Az sem kizárt, hogy az ügy hosszabb távon a kormányzó szociáldemokratákat vette célba. Vladimír Špidla kormányfő nagyon óvatos, s rendületlenül azt állítja, hogy csak azután foglal állást, miután a vizsgálat tisztázza a tényleges helyzetet. Kavan kizárja távozását az ENSZ tisztségből, s nem érzi magát egyáltalán felelősnek, bűnösnek. Annyit azonban egy interjúban már kijelentett, hogy ha valamit rábizonyítanának, akkor távozna.

A Srba-ügy így a köznapi bűncselekmények köréből kezd lassan politikai és szervezett bűnözési, korrupciós síkra terelődni, ami társadalmi szempontból sokkal komolyabb dolog. Ezért nem véletlen, hogy a kérdést továbbra is rendkívüli érdeklődés kíséri.