Sokol, Klaus vagy ismét kudarc

A három pártból álló kormánykoalíciónak ezúttal Jan Sokol, a prágai Károly Egyetem humán tudományok tanszékének 66 éves dékánja és professzora személyében sikerült közös jelöltet állítania. Ellenfele Václav Klaus, a 61 éves volt kormányfő, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) tiszteletbeli elnöke, őt pártja jelöli. A másik ellenzéki tömörülés, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) nem indít saját jelöltet.

A két jelölt közül kétségtelenül Klaus az ismertebb, bár Sokol sem tartozik az ismeretlen személyiségek közé. Klaus az 1989-es rendszerváltás előtt nem politizált, az új rendszerben azonban volt pénzügyminiszter, kormányfő, képviselőházi elnök és 11 éven át ő vezette a Polgári Demokratikus Pártot. Sokol a szocialista rendszerben a hetvenes évek végén aláírta a Charta 77 emberi jogi kiáltványt, a mozgalom egyik első szóvivője volt, a rendszerváltás után parlamenti képviselő, majd egy ideig oktatásügyi és művelési miniszter is. Sokol sok mindenben a Václav Havel nevével fémjelzett szélessávú, civil csoportosulásokra is nagyon odafigyelő politika híve, a napi politikai harcokban nem igen vett részt. Klaus tisztségeiből is adódóan viszont mindeddig a napi politika tűzében égett. Haveltől eltérően viszont mindketten azt vallják, hogy a kommunista pártot súlyának megfelelően, egyenrangúként kell kezelni a politikai életben. Érdemes még megjegyezni, hogy Sokol bírálóan viszonyul a II. világháború utáni kitelepítésekhez, míg Klaus ebben a kérdésben a kommunistákkal egybehangzóan történelmi szükségszerűségről beszél.

A január 15-én lezajlott első választáson négy, míg január 24-i második választáson három jelölt versengett az elnöki bársonyszékért. A cseh parlament két háza most tehát harmadszor jön össze közös ülésre a prágai Hradzsinban, hogy megpróbálja megválasztani Václav Havel utódját. Havel mandátuma ugyanis február 2-án lejárt, így azóta nincs köztársasági elnöke Csehországnak, jogköreit megosztva a kormányfő és a képviselőház elnöke gyakorolja.

A jelek szerint sem Sokolnak, sem Klausnak sincs olyan abszolút támogatottsága sem a képviselőházban, sem a szenátusban, amely az első fordulóban való győzelem feltétele, ezért valószínű, hogy 2. illetve 3. fordulóra is sor kerül. Bár a prágai sajtó Sokolt tartja mérsékelten esélyesnek, de egybehangzóan minden lap megjegyzi: Klausszal is számolni kell.

A 200 tagú képviselőházban várhatóan két tényező dönt: az első, hogy mennyire fogja egységesen saját jelöltjét támogatni a kormánykoalíció, a másik, hogy kit fognak támogatni a kommunisták.

A hárompárti kormánykoalíciónak – Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD), Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDÚ-ČSL) és a Szabadság Unió-Demokratikus Unió (ÚS-DEU) – összesen 101 mandátuma van a képviselőházban. Sokol jelölését négy szociáldemokrata képviselő nem írta alá. Már ez is jelez valamit. Ugyanakkor ne feledjük: a szocdemek igen megosztottak, ami a korábbi két választáson nagyon nyíltan megmutatkozott, s ez okozta jelöltjeik teljes csődjét is. Mivel a szavazás feltehetően ismét titkos lesz, nem kizárt, hogy Sokol támogatása a valóságban alacsonyabb lesz a most deklaráltnál. A két kisebb koalíciós párt pedig jelezte: akkor támogatják a közös jelöltet, ha a ČSSD garantálni tudja, hogy egységesen mellé áll. Sokol egységes koalíciós támogatása tehát korántsem biztos.

Ami Klaust illeti, ő csak az ODS 58 képviselőjénél biztos befutó, de nagy az esélye, hogy a kommunisták döntő többsége is őt fogja támogatni. S ha a kormánytáborból néhányan szintén rá szavaznak, akkor a képviselőházból ő juthat tovább a 2. fordulóba. A szenátusban átláthatóbb a helyzet, mert ott minden jel szerint Sokolnak jóval nagyobb a támogatottsága. Már ezek a tények is jelzik, hogy nagyon szoros párharcra kell számítani, amelyben nagy szerepet kapnak a kulisszák mögötti egyezségek, megállapodások. Tekintettel az erők kiegyensúlyozottságára, sokan azt állítják, hogy a harmadik államfőválasztási kísérlet is sikertelen lesz.

Ha ez bekövetkezne, valószínűleg módosul az elnökválasztási rendszer, s Csehország néhány hónapig, esetleg akár őszig is államfő nélkül marad, hogy legyen elég idő megváltoztatni az alkotmányt, előkészíteni a közvetlen választást, hogy aztán a lakosság döntsön ebben az ügyben. A közvetlen államfőválasztás bevezetését a parlamenti pártok is támogatják, akárcsak a lakosság döntő többsége. Az esetleges negyedik parlamenti elnökválasztást jelenleg csak a kommunisták tartják elképzelhetőnek.

A legutóbbi országos felmérések eredményei szerint a lakosság kétharmada Václav Klaust, míg egyharmada Jan Sokolt látná szívesebben az elnöki székben. Ha a lakosság választhatna, Klausra a megkérdezettek 56 százaléka, Sokolra 30 százaléka szavazna, míg 14 százaléknak nincs egyértelműen kialakult véleménye a TNS Factum intézet felmérése szerint. Az S and C közvélemény-kutatása szerint Klaust az emberek 60,5, míg Sokolt 39,5 százaléka támogatja. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a lakosság szívesebben látná Klaust a Hradzsinban, míg a politikusok jelentős része Sokolt részesítené előnyben.

A Právo című baloldali-liberális lap úgy véli, hogy az elnökválasztás eredménye komoly hatással lesz a Vladimír Špidla vezette koalíciós kormány további sorsára. Ha nem győz a koalíció elnökjelöltje, az alapjaiban rengetheti meg a kormányt. Špidla elismerte, hogy a koalíciós jelölt veresége nehéz helyzetbe hozná a kormányt is, mert ezzel gyakorlatilag ismét bebizonyosodna, hogy a legerősebb kormányzó párt nagyon megosztott. A konzervatív Lidové Noviny úgy tudja, hogy Špidla pártjának mintegy 18 képviselője, akik a volt pártelnök, kormányfő Miloš Zeman hívei, a titkos szavazáskor, állítólag bosszúból, inkább Klaust fogja támogatni.