Segíteni egy menekültnek?

Láttam fiatal férfiakat, gyerekeket, nőket, idős embereket. Nem tudom megmondani, hogy ki volt menekült, kit üldöztek el fegyverrel az otthonából, és kik azok, akik egy jobb élet reményében indultak el. De ezek az emberek olyan távolságokat tettek meg, és olyan kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, hogy nem segíteni nekik szerintem bűn.  Szűkebb családomban négy gazdasági migráns van, elhagyták az országot, mert valahol jobb életre vágytak, így külföldre mentek. Egyikük sem volt elüldözve a hazájából, sőt életkörülményeik is bőven normálisnak voltak mondhatóak. Mégis elköltöztek, mert máshol akartak szerencsét próbálni. Biztos vagyok benne, hogy az olvasók többségének családjában is van legalább egy ember, aki elhagyta az országot pusztán azért, hogy több pénzt keressen. Szerencsére egyikőjük sem utazott hónapokon keresztül, egyikük sem fizetett euróezreket embercsempészeknek, egyikük sem aludt pályaudvaron vagy út szélén. Amikor a hétvégén a menekülteknek segítettünk, arra gondoltam, hogy saját családtagjaim is kerülhettek volna hasonló helyzetbe egy másik országban, és vajon nekik is úgy csillogott-e volna a szemük, mint a szíriai és afganisztáni embereknek, amikor búcsúztunk. Mivel kicsit izgultam is, nem is hallottam, mit mond egyikük, csak a feleségem emlékeztetett rá este: Most már eggyel több barátom van, köszönöm!  Biztos, hogy nehéz lesz az embereket meggyőzni arról, hogy a menekülteknek segíteni emberi dolog. Pedig kevés jobb dolog van, mint jót cselekedni. Nem vagyok vallásos ember, ezért számomra a mindenkori pápa inkább morális, mint vallási autoritás, mégis fontosnak tartom megemlíteni, mit mondott Ferenc pápa a hétvégén a menekülthullám kapcsán: „Ha valaki úton van egy reménybeli szebb élet felé, az evangélium arra tanít bennünket, hogy legyünk felebarátai a legkisebbeknek és a leginkább magukra hagyottaknak, adjunk nekik kézzelfogható reményt. Ha a közösségek, a plébániák, az országok bezárkóznak, ez belőlünk jön, és semmi köze Istenhez”.  Környezetemben szinte mindenkinek van véleménye a kialakult helyzettel és a menekültekkel kapcsolatban, de az emberek nagy többsége csak beszél. Pro vagy kontra. Éppen ezért azt ajánlanám mindenkinek, hogy ha már ennyire foglalkoztatja ez a téma, kerekedjen fel, menjen át Magyarországra, nézze meg személyesen, hogy is néznek ki ezek az emberek, váltson velük pár szót. Nem kell őket szeretni, nem kell nekik csomagot se vinni, csak kérdezzék meg tőlük, mióta vannak úton, mi a céljuk. Meg fognak lepődni. Ezután visszaülhetnek otthon a foteljükbe, és tovább lájkolgathatnak a számítógépen kedvükre.