Se pénz, se posztó?

Húsz óraadó oktatótól kellett megválnia a múlt héten a komáromi Selye János Egyetemnek. Albert Sándor rektor szerint a vonatkozó szerződéseket ideiglenesen kellett felfüggeszteni, mert az egyetem, úgymond, nem kapta meg az oktatási minisztériumtól az ez évi, „speciális rezsim” szerint járó normatív támogatást... Holott több objektív információ épp azt a tényt erősíti meg, hogy volt Komáromban bőven pénz idén is. Hiszen, ugyancsak a rektor szerint, több mint százmillió – Budapestről származó – forintot költöttek ingatlanvásárlásra, valamint előadótermek és „egyéb helyiségek” felszerelésére. Lucia Dobrodenková, a pozsonyi oktatási tárca sajtóosztályának munkatársa pedig arról tájékoztatott, hogy még szeptemberben hétmillió korona előleget folyósítottak Komáromba. A napokban pedig átutalták a normatív támogatás teljes összegét is, amely az ún. fejkvóta, azaz a hallgatók létszáma alapján jár egy-egy oktatási intézménynek. Nem kell ahhoz rosszindulat, hogy az objektív szemlélő minimum elgondolkodjon e hírek kapcsán. Főként ha az is köztudott, hogy a Királyhelmeci Kereskedelmi Akadémia Kft. 1993-tól, majd 2002-től a Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője, a volt királyhelmeci polgármester, Pásztor István által alapított Lórántffy Zsuzsanna Társulás több százmilliós nagyságrendben kemény magyar forintokat inkasszált Budapestről egyetemalapítási és fenntartási célokra. Ezekből a pénzekből szerezték meg és újították föl állítólag azt a két ingatlant, amelyeket a Selye Egyetem használt volna ez idáig... Ám az oktatók szerződéseinek felfüggesztéséről szóló hírekkel szinte egy időben napvilágra került, hogy a városban megszűnik az egyetemi képzés, mert nincs hol oktatni az egyetem kihelyezett tagozatának alig ötven (!) közgazdásznövendékét. Lévén, bizonyos jogviták és személyi jellegű érdekellentétek miatt, az oktatásra most már csak a városháza dísztermét képesek felajánlani Királyhelmecen... Ilyen viszonyok között aztán igencsak vitatható, sőt tragikomikus dolog, hogy a minap a tagozat felszámolása miatt hirdetett meg éhségsztrájkot az a Paholics Gábor nevű királyhelmeci tanárember, aki a Selye János Egyetem kihelyezett közgazdasági tagozatának működtetéséért is felelt. Ezek, az enyhén szólva furcsa események is azt a közhelyet látszanak alátámasztani, hogy egy oktatási intézmény normális, tehát színvonalas működtetéséhez korántsem elegendő holmi lokálpatrióta nekibuzdulás s a mégoly célirányos politikai akarat és cselekvés sem. Pedig ez utóbbiakban sem volt hiány eleddig. Lévén, az MKP politikusai – kétségkívül komoly fegyvertényként – képesek voltak kieszközölni a „magyar egyetem” megalapítását. Sőt még a bel- és külföldi finanszírozási csatornák is megteremtődtek e nagyszabású projekthez. Csakhogy a működtetéséért felelősök, sajnos tipikusan, előbb csak ama „kabátra” való „gomb” megszerzésére, vagyis az ingatlanok megvásárlására összpontosítottak... A kabát, vagyis a gyakorlati oktatói munka ésszerű megszervezése és annak hosszú távú pénzügyi biztosítása helyett. Bár, amint a királyhelmeci ábra mutatja, tulajdonképpen nincs meg pillanatnyilag a gomb sem... Magyarán, egyelőre se pénz, se posztó! Holott egyre jobban sürget az idő. Annál is inkább, mivel az egyetem cirka másfélezer hallgatójával jelenleg az égvilágon senki nem tudja hitelt érdemlően közölni Komáromban sem, hogy mikor és hogyan lesznek akkreditálva a Selyén azok a karok, amelyeken magiszteri, azaz teljes értékű egyetemi diplomát szavatolhatnak nekik... Kellő számú, kvalifikált, azaz megfelelő egyetemi rangú oktató nélkül pedig ez nem is nagyon fog menni!