Rosszul tűrik a megszorítást a franciák

Emmanuel Macron francia elnök első száza napja alatt a választói felébredtek rózsaszín álmukból, és ezt az államfő népszerűségi indexe is megérezte.

Három hónapja még a megkérdezettek 62 százaléka volt elégedett Macron munkájával, most 36 százalékuk. Legutóbb Jacques Chirac népszerűsége esett ekkorát, 1995-ben.

Macronnak a költségvetési hiány csökkentésére tett erőfeszítései sok franciát feldühítettek. A köztisztviselők a bérek befagyasztása miatt dühöngnek, a nyugdíjasokat a nyugdíjaikat sújtó adó ütemezett növelése, a szegényebb családokat pedig az otthonteremtési kedvezmények csökkentése bőszítette fel. Emellett a védelmi költségvetés megszorítása miatt a francia haderő vezérkari főnöke lemondott. Pierre de Villiers volt az első vezérkari főnök, aki önként távozott hivatalából az V. köztársaság történetében.

„A franciák kiszerettek Macronból” – írta a Le Figaro. Az új elnök a színre lépése óta megosztja a franciákat: egyesek a változás megtestesítőjeként, míg mások a gazdasági-politikai elit jelképeként tekintenek rá. Fiatal pártja, a Köztársaság lendületben (La République en Marche) képviselőinek tapasztalatlansága máris legendás, a maga 39 évével országa legfiatalabb elnökének számító Macron szavazói bázisa pedig illékony. Az ősz is mozgalmasnak ígérkezik a munka törvénykönyvének tervezett munkaadópárti átírásával. Két szakszervezet már megmozdulást jelentett be szeptember 12-ére, a szélsőbal pedig 23-ára.

A nemzetközi porondon Macron jóval sikeresebbnek mondható. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök párizsi látogatása a bírálatok ellenére ígéretes kezdetnek bizonyult. Emellett a francia államfő jó párost alkot Angela Merkel német kancellárral, ha az európai uniós ügyekben van szükség döntésre. A szíriai konfliktusban képviselt gyakorlatias nézőpontját és líbiai javaslatait azonban többen tartózkodással fogadták. (MTI)