Romano Prodi: Nem fog késni az EU-bővítés

Az EU-bővítési tárgyalások mai újabb fordulója előtt Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke szükségesnek látta rövid nyilatkozatot kiadni arról, hogy a bővítés nem szenved halasztást.

Az esetleges késésről szóló, közelebbről nem idézett sajtóhíresztelésekre utalva Prodi a nyilatkozatban kijelentette: „A bővítés az én bizottságom első számú feladata. Éjjel-nappal azon dolgozunk, hogy a lehető leghamarabb és a lehető legsikeresebben érjük el”. Prodi megemlítette még, hogy a bizottság a legutóbbi ülésén, szerdán röviden szót ejtettek a bővítésben 2004-ig beütemezett fejleményekről. A bővítés első hullámának 2004. január 1-jei időpontját senki sem vonta kétségbe - olvasható a nyilatkozatban. A bizottság mindent megtesz azért, hogy 2002 végére befejezze a csatlakozási tárgyalásokat, és tartja magát a legutóbbi csúcsértekezleten elfogadott ütemtervhez.

Tény, hogy amióta a mezőgazdasági fejezet és az új tagok gazdáinak járó közvetlen uniós támogatások ügyében a tizenöt tagország november elejére halasztotta a közös álláspont kialakítását, mert olyan nehezen jutnak dűlőre, minduntalan felbukkannak a nyugati sajtóban olyan találgatások vagy vélt értesülések, hogy a csatlakozási tárgyalások el fognak húzódni, és év végén, a koppenhágai csúcson nem tudják majd lezárni őket. Az e félévben az elnökséget ellátó Dánia miniszterelnöke, Anders Fogh Rasmussen az elnökség átvétele óta nem győzi hangsúlyozni, hogy a legfontosabb a tárgyalások befejezése év végére lehetőleg mind a tíz tagjelölttel, de ha nem, akkor annyival, ahány jelölt ország képes lesz erre. Hangoztatta, hogy késlekedésre semmi ok, mert a legtöbb tárgyalási fejezetet e tíz ország már lezárta, és amit nem lehet megoldani ebben a félévben a hátralevő kérdések közül, azt a jövő évben sem lehet jobban. Sőt, az uniós intézmények reformjáról tárgyaló konvent jövő évi befejezése, majd a kormányközi értekezlet egyáltalán nem könnyítené meg a bővítési tárgyalások folytatását.

Kívülálló szakértők viszont gyakran megfogalmaznak olyan véleményt, hogy az EU valójában nincs kellően felkészülve eddigi legnagyobb bővítésére. Ennek jeleként értékelik az anyagi kérdésekről elhúzódó belső alkudozást, a közös mezőgazdasági rendszer körül megint kiújult vitákat, amelyek kisugároznak a csatlakozási folyamatra is, elvégre a közös költségvetés közel felét a mezőgazdasági kiadások alkotják, s abból jelentős kifizetések járnak majd az új tagoknak is.

A szerző az MTI brüsszeli tudósítója